Új törvényi szabályozásra lehet szükség Magyarországon a legújabb, a genetikailag módosított szervezetekre (GMO), ezen belül a GMO-növények termesztésére vonatkozó kutatások miatt – fejtette ki Darvas Béla, a GMO-kerekasztal elnöke egy budapesti szakmai tanácskozáson.
A címzetes egyetemi tanár a GMO-növények engedélyezésével foglalkozó tanácskozáson elmondta: a jogi szabályozásban is figyelembe kell majd venni az új, például a genomszerkesztési eljárásokból adódó lehetőségeket. A genomszerkesztési eljárásokkal új növény-, fajtacsoport kerülhet forgalomba, hiszen a módszerrel úgynevezett ciszgenikus növények állíthatók elő. A módszerről több kutató azt állítja, hogy ez molekuláris növénynemesítés, ezért ezt nem kell a GMO-szabályozás alá vonni. Ezzel a technológiával is elő lehet azonban állítani transzgenikus – most ismert GMO – növényeket, csak szándék kérdése – tette hozzá a GMO-kerekasztal elnöke.
A transzgenikus szabályozás a fajidegen gén használatára vonatkozik, amely génnek nincs helye a genomban. A ciszgenikus módszernél ugyanabból a növényből származó gént visznek be molekuláris módszerekkel a szakemberek ugyanarra a helyre, ahol az eredeti gén volt. A két módszer különbsége miatt kell új szabályozást alkotni a szakértők szerint, ezért Magyarországnak is újra kell gondolnia a szabályozást.
Darvas Béla közölte, az új módszerek alapjaiban változtathatják meg a GMO-k megítélését, mivel például a cukorbetegek már nap mint nap használják a transzgenikus inzulint, ami az életüket menti meg. Az ő számukra már most sem érthető a transzgenikus módszer nagyfokú elutasítottsága – tette hozzá. Elmondta, a mezőgazdasági géntechnológiában Európa és Magyarország más utat jár be, de a törvényi felülvizsgálat mindenképpen indokoltnak tűnik az új, genomszerkesztési eljárás tükrében.
A szakmai tanácskozást az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága és a fenntartható fejlődés bizottsága, valamint a Magyar Ökotoxikológiai Társaság szervezte. Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke a tanácskozást üdvözölve aláhúzta: Magyarországnak egy évtizede kellett döntenie arról, hogy szabályozza-e nemzeti törvénnyel a GMO-növények termesztését, ennek nyomán alakult ki széleskörű eszmecsere a témáról, és tartották meg az első vitanapot a GMO-növények termesztéséről a parlamentben. Sallai R. Benedek, a fenntartható fejlődés bizottságának elnöke a Parlamenti nyílt napok a géntechnológiai úton módosított szervezetekről rendezett fórumon, a GMO-kerekasztal 30. ülésén kiemelte, a jövőben is lehetővé kell tenni az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférést a magyar családok számára, ezért kell dolgozni tovább ezen a területen. (MTI)
A GMO-Kerekasztal közleménye
A május 18-ai 30 ülésünk (170 körüli részvevő) másnapi zárt szekciójában az alábbi határozatok születtek:
– Az OMB (Font Sándor) és az OFFB (Sallai R- Benedek) úgy nyilatkoztak, hogy a GMO-Kerekasztal munkájára a jövőben is szükség van.
– A 12 tag mindegyike írásban a munka és a tagság folytatása mellett szavazott.
– A GMO-Kerekasztalt május 19-től egy év időtartamra három fős ügyvezető testület működteti, amely tagjai: Darvas Béla, Roszík Péter és Vajda Boldizsár.
– Az ügyvezetők megkezdik az új tagok választását; nemesítő, géntechnológus, ökológus, jogász és orvos tagra van szükségünk. Örömmel veszünk külső javaslatokat is.
– Tiszteletbeli tagsági státuszt hoztunk létre, amelyet az alábbiak kapnak: Bakonyi Gábor, Heszky László, Pusztai Árpád, Tanka Endre; postumus Balla László és Kovács Géza;
– A május 18-ai konferencia kiadványa megjelenik, mint a bioKontroll 2017-es első száma, s mivel az írások formátuma nem a lapra jellemző, ezért különszámként jelöljük. A 2017 különszámból 10-20 nyomtatott példányt is készítettünk és országos közkönyvtárakban helyezzük el.
– A ’III. Országgyűlési Nyílt Nap a GMO-król’ szellemében fogalmazott országgyűlési határozattervezet előkészítését kezdtük meg.
III. Országgyűlési Nyílt Napok a GMO-król – Rendhagyó előszó
A helyzet lehangoló, de nem reménytelen. A mezőgazdasági géntechnológia – már most az állatokra vonatkozó is – kifejezetten megosztja a magyar társadalmat. Lassan indult ez az elutasító hazai állásfoglalás, de mára meghatározóvá vált. Németh Imre a környezetvédelmi tárca állásfoglalása után hirdette meg az elővigyázatosság elvére alapozott MON-810-6 vetési moratóriumot, amit az EFSA adminisztrációja többször, de sikertelenül próbált feloldani. Hazánk – Ausztria után másodikként, Görögországgal egy időben – érte el ezt a diplomáciai sikert, amit követtek a többi országok. Az elutasítás természettudományos indoka környezettudományi, emiatt sohasem vonatkozott a GM-szója importjára, amin Európában és hazánkban is a háziállatok egy részének takarmányozása alapul. A transzgenikus növényfajták kora, úgy tűnik, hamarosan bealkonyul, bár termékeikkel még sokáig küzdünk majd. Új és a korábbinál szofisztikáltabb mezőgazdasági géntechnológia (genomszerkesztés) kapujában állunk. Körültekintő genetikai és ökológiai értékelésre vár mindez, és nem kifejtett okok nélküli jogi/politikai elzárkózásra. Az ebbéli K+F hazai műhelyeit a mezőgazdasági szakpolitika mára leállította. Szerencse, hogy az ebbéli oktatás nem tartozott a hatáskörébe. Részletek Darvas Béla blogján >>>
