Noha a rabszolgatörvényt övezte a legnagyobb figyelem, a fideszes többség több létfontosságú változást átnyomott a T. Házon: segítségükkel a hatalom közvetlenül avatkozhat bele olyan folyamatokba, amelyekbe jogállami keretek között nem nyúlhatna bele. Célkeresztben a termőföld, a bíróságok és a Balaton.
FÖLDTÖRVÉNY
Huszonnégy oldalnyi módosító javaslatot nyújtottak be a végszavazás előtt, de érdemben nem változott a helyzet: továbbra is minden annak kedvez, hogy helyben „lemutyizva” adhassák és vehessék a földeket – mondta Harangozó Gábor az MSZP agrár-szakpolitikus országgyűlési képviselője. Az eredeti javaslat szerint a helyi agrárkamarák döntenék el, hogy ki vehet termőterületet, az eladásánál pedig nem számítana a piaci ár, csak a termőképesség. Ez utóbbin ugyan változtatnának, de a szabályozás Harangozó szerint továbbra is lehetőséget adna arra, hogy a „haverokat hozzák helyzetbe.” Az új javaslat elvetné a „hatósági árat”, de a föld árának szabna egyfajta plafont, ami fölött nem lehetne eladni. A maximált árat a föld húsz év alatt várható hozamából számítanák ki. – Ezt a számot józan ésszel senki nem tudja előre megjósolni, vagyis ez a módosító javaslat is csak arra jó, hogy helyben majd ne a piac, hanem az agrárkamara döntse el, ki, mennyiért juthat hozzá egy birtoktesthez.
Ez egyértelműen földmutyihoz vezet – mondta. A politikus jelezte: ha a fideszes többség megszavazza a salátatörvénybe bújtatott módosításokat, akkor az MSZP Alkotmánybírósághoz fordul.
A javarészt fideszes földmutyiról Ángyán József professzor rántja le a leplet a földprivatizáció visszásságait összegyűjtő jelentés- sorozatában, melyet itt érhet el >>>
BALATON-TÖRVÉNY
Egymás hegyén-hátán nyílhatnak kisebb kikötők, s minden eddiginél nagyobb mértékben beépíthető lesz a Balaton-part, ha elfogadják az új területfejlesztési törvényt.
Bándi Gyula, az alapvető jogok biztosának helyettese úgy vélte, hogy a jogszabály aggályos és hiányos. Szerinte több, a korábbi törvényekben meglévő szigorítást, tilalmat enyhít a jogszabálytervezet. A benyújtott területfejlesztési törvénytervezet három korábbi jogszabály – az országos, a budapesti agglomeráció és a Balaton kiemelt üdülőkörzet, vagyis a Balaton-törvény – vonatkozó rendelkezéseit olvasztja egybe.
Jellemző módon nem előzte meg társadalmi egyeztetés, s szinte minden, a Balaton védelmét szolgáló törvényi rangú engedélyezés vagy tiltás kikerült belőle.
– A balatoni kikötőépítésről a hatályos Balaton-törvény részletes előírásokat fogalmazott meg. A benyújtott tervezetben viszont csak egyetlen mondat szerepel: új kikötő létesítési feltételeit a kormány határozza meg – mondta Hajósy Adrienne, a Nők a Balatonért Egyesület (NABE) aktivistája.
Aggályos azt is: a vízpart beépítését kormányrendelet határozza majd meg, a helyi önkormányzatoknak nem lesz beleszólásuk, milyen és mekkora épületeket lehet felhúzni. Például a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került balatonszemesi kempingben, ahol jelenleg még korlátozott a beépíthetőség, az új törvény viszont lehetővé teszi, hogy akár szállodát vagy luxusapartmanokat is építsenek.
KÖZIGAZGATÁSI BÍRÓSÁG
"Fideszes pártkatonák" dönthetnek a jövőben az állam és a polgárok közötti jogvitákban, legalábbis egyes szakmai és a politikai aggodalmak szerint, ha a parlament ma elfogadja a közigazgatási bíróságokról és a kapcsolódó átmeneti szabályokról szóló kétharmados törvényeket. A kormány "házi bíróságaiként" is emlegetett, önálló közigazgatási bíróságokra terelik át ugyanis az összes állami hatósággal kapcsolatos jogvitát, az adó-, építéshatósági vagy választási ügyektől egészen az adatkérési-, vagy sajtóperekig. Az aggályok egy része abból fakad, hogy az új bírósági szervezet bíráinak egy része a közigazgatásból érkezik, bár saját kérésükre – elvben – az összes mai közigazgatási bírót átveszik majd. A bírói pályázatoknál 80:20 arányban veszik majd figyelembe a közigazgatási, illetve a bírói tapasztalatot, így sokan az államigazgatásból kerülnek majd át– írta a Népszava pár napja. Természetesen a Fidesz-KDNP képviselői december 11-én megszavazták ezt is.
A "házi bíróság" jelleget erősíti, hogy a csak 2020. január 1-től működő új bírósági rendszer igazgatási feladatait az igazságügyi miniszter látja el, jelen esetben Trócsányi László, aki a törvénytervezet is jegyzi. Ő dönt a bírói pályázatoktól kezdve a költségvetési ügyekig minden érdemi ügyben. A közigazgatási bírósági rendszer kétfokú, a közigazgatási törvényszékek mellett létrehozzák a Közigazgatási Felsőbíróságot, amely – ahogy a Kúria a rendes bíróságok esetében – az ítélkezés mellett jogegységi feladatokat is ellát. Ennek elnöki posztjára Patyi Andrást választhatják majd meg.
Strasbourgból szólították fel Ádert, hogy ne írja alá a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt
Kapcsolódó anyagok:
Állami földprivatizáció – intézményesített földrablás Hajdú-Bihar megyében
