A rovat kizárólagos támogatója

Három új rovarhotelt helyezett ki Budapesten a Főkert. Ezekkel az építményekkel megpróbálják a természetes élőhelyüket visszahozni a városi környezetbe.

A májusban telepített Nehru parti és a Hajógyári-szigeti rovarhotel után most már a Vérmezőn, a Tabánban és a II. János Pál pápa téren is birtokba vehetik a rovarok a természetes élőhelyükhöz hasonló otthonokat – írta a Főkert Nonprofit Zrt.  Facebook-oldalán.

A darázsgarázs, vagy méhecskehotel néven is ismert építményekkel azokat a körülményeket szeretnék visszahozni a városba, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy a rovarok utódokat tudjanak nevelni és szaporodni vagy petézni tudjanak, így őrizve meg a város ökológiai sokféleségét. A három új rovarhotelen felül további építményeket terveznek az Főkert munkatársai.


Bécs nemcsak az egyik legnagyobb zöldfelülettel rendelkező város, de a méhek számát tekintve is Európa éllovasai közé tartozik. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint 456 különböző vadméhfaj él az osztrák fővárosban, ahol régi hagyománya van a darázsgarázs építésnek, évekkel ezelőtt pl. karácsonyfából alakítottak ki élőhelyet az ízeltlábúaknak.

Rovarszálló Bécsben karácsonyfából. Kép: Sommer, Lepkowicz; Weidinger, Panzenböck

A magányosan élő méhek, és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői köztünk élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban, óvodákban, és a lakótelepeken is. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. Segítsünk rajtuk – nem csak magunk miatt.  Az Európában élő mintegy 2000 beporzórovar-faj többsége a méhek, ezen belül is a magányosan élő fajok közül kerül ki. Ezek a nem támadékony, bölcsőkamráikat partfalakba, talajba, korhadó fába mélyítő állatok nélkülözhetetlenek a vadon élő és a termesztett kultúrnövények beporzásában, amit a házi méhek egyedül nem képesek elvégezni. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság figyelmébe ajánlja a rendkívül egyszerű, ugyanakkor nagyon látványos méhecskehotel-, más néven darázsgarázs-eszközcsoportot, amivel erkélyen, ablakpárkányon is segíthetjük a szelíd beporzók szaporodását már kora tavasztól.

darázsgarázs fotó: Sarkadi Péter greenfo.hu

A magányosan élő méhek, és számos hasonló életmódot folytató darázsfaj képviselői köztünk élnek a kertekben, a parkokban, az iskolákban és óvodákban, a lakótelepeken – még a sokadik emelet magasában is. Mindenhol ott vannak, ahol virágokat találnak. A mindennapokban azért nem figyelünk fel rájuk, mert ezek feltűnés nélkül, egyedül repkednek, és ami ezzel a „nemszeretem” állatcsoporttal kapcsolatban lényeges szempont – nem támadékonyak, teljesen ártalmatlanok!

Nem lehet úgy védeni egy fajt, hogy rágumipókozok egy természetvédelmi őrt, meg két madarászt, és akkor azok jól megvédik. Alapvetően az élőhelyeket kell védeni, megőrizni, megfelelően visszavadítani. Sok-sok érdekesség egy órában Orbán Zoltánnal a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szóvivőjével a bushmeattól, a héhecskehoteleken, a koronavíruson, és a zoonózison át az ismeretterjesztésig.
Akit 10 évesen beszipkázott a kakukk lobbi – a Greenfo podcastjában Orbán Zoltán

hirdetés
hirdetés
hirdetés

Bambulás helyett tájékoztottság. Iratkozz fel hírlevelünkre!

Feliratkozás

Kapcsolódó hírek