A vindornyszőlősi lápon a XIX. században kezdődött el a tőzeg kitermelése, ami az 1950-es években nagyüzemivé vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot töltések között átvezették a lápon, amely így kiszáradt. A terület az elmúlt években gazdag élőhellyé vált, de a túlzott kiszáradás miatt most újraélesztik.
A Vindornya-láp élőhelyének helyreállítására és fejlesztésére 300 millió forint európai uniós támogatást nyert el Vindornyaszőlős önkormányzata; az előkészítő munkák várhatóan a napokban kezdődnek el a Zala megyei településen. A 400 hektáros, nagyrészt természetvédelmi területen 6-7 hektáros tórendszert alakítanak ki. A két összefüggő és egy különálló – 1,2 – 2,10 méter mély – tó vízszintszabályozására zsilipeket építenek ki. A tórendszert pallójárda veszi majd körül, így a turisták a bebarangolhatják a lápot, közvetlen közelről csodálhatják meg a tó élővilágát. Az információs táblákkal kiépített túraútvonal csatlakozik majd a Vindornya-csatorna vonalát követő Vidra tanösvényhez, ahol már elkészült a kilátó is. A 330 méterenként elhelyezett oktatótáblák a lápon élő állat- és növényvilágról, a sás, a gyékény felhasználásáról tartalmaznak érdekes információkat – közölte Tálos Zoltán, Vindornyaszőlős független polgármestere.
A lápon természetvédelmi okok miatt csak a téli időszakban dolgozhatnak, így a természeti értékek, az őshonos, védett növény- és állatfajok védelmét, a vizes élőhely megőrzését szolgáló beruházás várhatóan 2013 végén, 2014 elején fejeződik be. A nyílt vízfelület kialakításával javul majd a terület vízellátása is, és ezzel meg tudják akadályozni a terület további száradását, és az öngyulladást, ami a kilencvenes években gyakran okozott gondot. A száraz időszakokban a megmaradt láp növényzetével együtt többször leégett, 1995-ben például a kigyulladt lápon több hónapon keresztül izzott a tőzeg, és ha a széljárásól függően a kellemetlen, szúrós szagú füstöt olykor Hévízen, Keszthelyen és a környező településeken is érezni lehetett – emlékeztetett Tálos Zoltán.
A vindornyszőlősi lápon a XIX. században kezdődött el a tőzeg kitermelése, ami a XX. század ötvenes éveiben nagyüzemivé" vált. A lápot ekkor lecsapolták, a Vindornya-patakot a töltések között átvezették a lápon. A tőzeg kitermelése után a patakot a szabályozott mederben hagyták, így az elhagyott bányaterület fokozatosan kiszáradt, amely a szélsőségesen száraz időszakban a hátrahagyott – kitermelésre nem érdemes – tőzeg öngyulladásához vezetett. A roncsolt" lápterület azonban az elmúlt években gazdag élőhellyé vált, de a túlzott kiszáradás gátolja a rehabilitációs folyamatokat – mutatott rá a polgármester.
A természeti értékek és terület biztonságának védelme mellett a projekt egyik célja az idegenforgalom fellendítése. A 350 lakosú Vindornyaszőlős a Zalaszentgrót-Sümeg-Keszthely háromszög közepén található, és a Hévízen, Zalakaroson pihenő turistákra is számítanak.
Vindornyaszőlős nevezetessége a Buruczky tanösvény is. A faluból a hegyre felvezető 8 kilométeres túraútvonal végighalad a Kovácsi-hegy 200 méter hosszú bazaltutcáján. A barlangokkal, hasadékokkal tűzdelt bazaltfolyosó Közép-Európában egyedülálló földtani képződmény.
Kapcsolódó cikk: Idegenforgalmi paradicsommá válhat a Vindornya-láp >>>
