Válasszunk egy zöldebb Magyarországot!

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért uniós tanácsadója, Budapest brüsszeli képviseletének vezetője 25 okot sorol fel, ami miatt kormányváltásra van szükség. Vélemény.Történelmi felelősség
Az április 3-i, hétvégi országgyűlési választások tétje Magyarország számára történelmi. Hatalmon tart-e az ország egy olyan rezsimet, amely nemcsak a demokráciát, a sajtószabadságot, a független intézményeket, az igazságos és méltányos választási rendszert, vagy az akadémiai szabadságot építette le? Nem csupán korrupt csatornákon szórta szét és vesztegette el az uniós támogatások ezermilliárdjait. Nem csak szétverte az alapvető közszolgáltatásokat az egészségügytől és az oktatástól a víziközműveken át a hulladékgazdálkodásig. Olyan rendszerről döntünk, amely mindezek mellett Magyarország viszonyát végzetesen megrontotta az Európai Unióval, európai és transzatlanti szövetségeseinkkel, hogy helyette végzetesen kiszolgáltassa az országot a február 24. óta Ukrajnában gyalázatos, hódító birodalmi háborút folytató Oroszországnak.

Nincs olyan szereplő ma Európában, aki szívesen mutatkozna Orbán Viktorral, utolsó szövetségeseit is elveszítette.

A kormányfő minden helyzetértékelése, döntése, szövetsége tévedésnek bizonyult. Tévedései és bűnei pedig az egész országot rántják le a mélybe. Az a kérdés, hogy a történelmi zsákutcák végigjárásában páratlan tapasztalatokkal rendelkező Magyarország ezúttal tud-e még az utolsó utáni pillanatban korrigálni, visszarántani a hazát a szakadék széléről, vagy végigmegyünk a tévúton, és csak a következő történelmi tragédia nyomán látjuk be, ami már ma is egyértelmű: a Fidesszel Magyarország a történelem rossz oldalán reked.

Zöld választás

A tét tehát óriási, de van még egy aspektusa a választásnak, amelyről talán kevesebb szó esik, de a jövő nemzedékek szempontjából épp olyan fontos, mint az, hogy Európa vagy a putyini Oroszország lesz hazánk igazodási pontja a következő években. A klímaválságra, az ökológiai krízisre adott válasz alapjaiban határozza meg a következő évtizedek magyarságának életminőségét, életfeltételeit, és kilátásait. A minőségi élelmiszerellátás, az egészséges ivóvízhez való hozzáférés, a belelélegzett levegő minősége, természeti környezetünk állapota, a környezetszennyezéseknek való kitettségünk éppolyan alapvető összetevője a magyar társadalom jóllétének, mint az alapvető emberi és politikai jogok, a társadalmi szolidaritás és szociális védelem vagy a geopolitikai biztonság szavatolása. És ahogy a demokrácia vagy autokrácia, az Európa vagy Oroszország kérdésében perdöntő jelentőségű a mostani választás, úgy a fenntarthatóság, a klímacselekvés, az ökológiai elkötelezettség tekintetében is vízválasztó. Nem szeretnék senkit, magamat sem illúziókban ringatni. Az ellenzéki koalíció nagyon különböző politikai erők szövetsége, melyek a fenntarthatóság kérdésében is eltérő nézeteket vallanak. A választási programok sokszor csak ígéretek, megvalósulásuk gyakran messze a papírra vetett tervek mögött kullog.

Mégis, óhatatlanul mérlegre kell tennünk, milyen alternatívák állnak egymással szemben.

Össze kell vetnünk a Fidesz gyakorlatban megvalósuló zöldpolitikáját azzal, amit egy ellenzéki kormánykoalíciótól várhatunk. Ehhez rendelkezésünkre áll a hatpárti ellenzéki program, az ellenzéki pártok megnyilatkozásai, politikusi állásfoglalásai, és személyes rálátás alapján a nyilvánosság előtt hangoztatott célok mögött húzódó valós elkötelezettségek is. Mindezek alapján nem kérdés, ha nem is lehetünk maradéktalanul elégedettek, ha vannak is hiányosságok, ha az üzleti, gazdasági érdekek sokszor vissza is fogják az ambíciókat, amennyiben zöldebb, fenntarthatóbb, a klímakrízisre választ adni képes Magyarországot szeretnénk, akkor szavazatunkat az ellenzéki összefogásra kell adnunk.

Az alábbiakban 25 okot sorolok fel, amelyek mindezt alátámasztják.

1. Önálló környezetügyi minisztérium. Az Orbán-kormány egyik legsúlyosabb környezetügyi bűntette a környezetvédelmi minisztérium felszámolásával már 2010-ben bekövetkezett. Azóta folyamatosan egyre nevetségesebb alegységekbe szervezik ki a környezetügyet. Az ellenzék teljesen egységes állásponton van ebben a kérdésben, és programjában is kiemelten szerepelteti az erős, önálló zöld minisztérium felállítását.
2. Erős zöldhatóság. A Fidesz a minisztériummal együtt fokozatosan a zöldhatóságot is felszámolta, jelentéktelen beosztott szervként a politikai befolyás alatt álló kormányhivatalokba olvasztva a korábbi önálló hatóságot. Az ellenzék világossá tette, hogy az erős országos és regionális környezetvédelmi és természetvédelmi hatósági rendszer visszaállítása prioritás.
3. Klímambíció. A kormány egyértelművé tette, hogy a 40 százalékos 2030-as magyar kibocsátáscsökkentési cél megemelését elutasítja, a közben 55 százalákra növelt uniós célszám tükrében is. Álláspontjuk szerint Magyarország már a 40 százalékos cél – amúgy a jelenlegi trendek alapján erősen kétséges – elérésével „klímabajnok”. Az ellenzék programja ezzel szemben 60 százalékos ÜHG kibocsátáscsökkentést irányoz elő, ami a 2050-es teljes dekarbonizáció eléréshez valóban szükséges, ha nem akarjuk a cselekvés javát a későbbi évtizedekre hagyni.
4. Klímaadaptáció. Bármilyen kibocsátáscsökkentési erőfeszítéseket teszünk, az éghajlatváltozás már zajlik, hatásai elkerülhetetlenek. A társadalom jól-léte, a gazdaság – különösen a mezőgazdaság – teljesítőképességének fenntartása érdekében sürgős adaptációs intézkedésekre van szükség. A kormány semmilyen érdemi eredményt nem tud felmutatni ebben az ügyben sem. Az ellenzék programja a mezőgazdaság kiemelt felkészítését, vízgazdálkodási reformot, a zöldfelületek megvédését, az erdők megfelelő védelmét ígéri a változó klímához való alkalmazkodás érdekében.
5. Paks2. A kormány az abszurditáson túl, az ukrajnai háború árnyékában is a végletekig ragaszkodik a kezdetektől fogva, koncepcionálisan hibás, drága, orosz függőséget okozó, megvalósításában pedig súlyosan amatőr atomerő-projekthez. Az ellenzék azonnali hatállyal felülvizsgálná a szerződést, a geopolitikai realitások figyelembevételével pedig – az elmúlt napok megnyilatkozásai alapján – Finnországhoz hasonlóan felmondaná a szerződést.
6. Megújuló energiaforrások. Az elmúlt 12 évben a kormány legsúlyosabb mulasztásai között kell említenünk, hogy a magyar energiarendszert, mint gombhoz a kabátot, a bukott Paks2 projekthez varrták hozzá. Ezért mesterségesen akadályozták a megújuló energiaforrások terjedését (szélerőművek tilalma, napelemadó, stb.) Az ellenzék határozottan leteszi a voksot a megújulók támogatása mellett, megszüntetnék a tilalmat és új szélerőmű-tendert írnának ki, tovább erősítenék, főképp a lakossági és közösségi szektorban a napenergia hasznosítását, és energetikai programjuk szerint más megújuló források (például geotermikus, fenntartható biomassza) alkalmazásának lehetőségeit is megvizsgálnák. Már 2030-ra 35 százalékos megújuló részarányt tűztek ki célul
7. Épületenergetika. Az épületenergetika elhanyagolása a kormány másik súlyos vétke. Bár 2010-ben évi 100 milliárdos épületfelújítási program ígéretével nyertek választást, ebből a későbbiekben semmi nem lett, még az EU által a háztartásoknak szánt forrásokat is elvonták, és kormányzati, valamint egyházi épületekre csoportosították át. Pedig az épületenergetika nem csupán a kibocsátáscsökkentés egyik leghatékonyabb módja, de az orosz gázfüggés csökkentésének is a királyi útja. Az ellenzék olyan, évi legalább 100 ezer lakás felújítását célzó programot ígér, amely önrész nélkül a legszegényebb háztartások számára is elérhetővé teszi az épületszigetelési programokban való részvételt.
8. Gázfüggés. Bár az orosz gázfüggés csökkentése, és egyben az ÜHG-kibocsátás csökkentés érdekében az épületszektor a legfontosabb célterület, más szektorokban is van azonban tennivaló. A kormány terve például a 2025-ig kivezetendő lignittüzelésű Mátrai Erőmű földgáz alapúvá alakításáról továbbra is fenntartja gázfüggésünket. Az ellenzék programjában szerepel a gáz szerepének fokozatos visszaszorítása a kibcsátáscsökkentés és az energiaautonómia megteremtése érdekében.
9. Fenntartható rezsicsökkentés. Miközben az emelkedő energiaárak mellett fontos a sérülékeny fogyasztói csoportok kiemelt védelme és támogatása, a Fidesz rezsicsökkentése épp hogy nem a legrászorulóbbakat támogatja elsősorban, hanem a gazdagokat, miközben akadályozza (rosszabb megtérülésűvé teszi) az energiahatékonysági beruházásokat. Az ellenzék olyan zöld rezsicsökkentést javasol, amely a szociálisan rászoruló társadalmi csoportokat célozza, és közben erősen ösztönzi a – minden háztartás számára elérhetővé tett – épületfelújítási beruházásokat.
10. Balaton. Az elmúlt években ép ésszel felfoghatatlan természetpusztítás ment végbe a Balatonnál. A tavat a NER vízi élményparkjává alakítják, miközben tönkreteszik természetes működését, felborítják ökológiai rendszerét a nádasok kiirtásával, a part beépítésével. Az ellenzék leállítaná a természetkárosító beépítéseket.
11. Fertő tó. Mészáros Lőrinc Fertő tavi beruházása akár az Orbán-kormány természetvédelmi szimbóluma is lehetne. Minden ellenálláson és aggályon átgázolva, a nemzeti park szívébe pottyantanak oda egy gigantomán betonhegyekből álló monstrumot. Az ellenzék véget vetne a pusztításnak.
12. A zöldfelületek pusztítása. A Városliget beépítése, mint cseppben a tenger mutatja meg a kormányzat hozzáállását a városi zöldfelületekhez. Az ellenzék véget vetne az esztelen pusztításnak, szűkítené a zöldfelületek beépíthetőségét, a fejlesztéseket a rozsdaövezetek felé terelné. A közparkoknak a törvény erejénél fogva járó, ex lege védelmet biztosítanának.
13. A közösségi közlekedés fejlesztése. A közlekedési fejlesztéseket az ellenzék az egyéni gépjárműközelekdés pénzügyi és infrastrukturális támogatása helyett elsősorban a közösségi közelekdésre koncentrálná. Országos, integrált ütemes vasúti menetrendet, elektronikus jegyrendszert, és egységes klímabérletet vezetnének be a közösségi közlekedés népszerűbbé és elérhetőbbé tételére.
14. Fenntartható áruszállítás. Az ellenzék az alacsony kibocsátású áruszállítást támogatná többek közt a vasúti szállítás támogatásával, a megszüntetett RoLa-rendszer (vasúti kamionszállítás) visszaállításával. A folyami hajózás fejlesztésénél csak a természetvédelmii és ivóvíz-védelmi célokkal maradéktalanul összhangban álló fejlesztéseket támogatnák (így a Duna szétkotrását, az értékes ártéri ökoszisztémák tönkretételét, a vízi élőhelyeket tönkretevő tömeges kőszórásokat sem engedélyeznék).
15. Városi kerékpározás, gyalogosközlekedés. A városokban a kormány gépkocsiorientált megközelítése helyett kiemelten fejlesztené az ellenzék a nem motorizált mikromobilitás feltételeit, gyalogos és kerékpárosbarát intézkedésekkel, fejlesztésekkel.
16. Hulladékgazdálkodás. A kormányzat már a 2010-2014 közötti ciklusban szétverte a hulladékgazdálkodás rendszerét, ami mára a működésképtelenség határára sodródott, így az uniós elvárások teljesítése is akadályokba ütközik. Az ellenzék programja az EU körforgásos gazdaság stratégiájával összhangban átszervezné a hulladékgazdálkodást, bevezetné a házhoz menő biohulladék-gyűjtést, ösztönözné a házi vagy közösségi komposztálást. Szigorúan fellépne az illegálisan hulladékot égetőkkel és lerakókkal szemben, felszámolnák az így keletkezett lerakókat.
17. Részvételi demokrácia, civil szervezetek. A kormány 2014 óta háborút folytat az elképesztően fontos munkát végző civil szervezetekkel szemben, forrásaikat elapasztották, jogosítványaikat szűkítették, és a nyilvánosság visszaszorítása céljából rendszerszinten visszaélésszerűen alkalmaznak jogszabáylokat, például a kiemelt beruházások esetében. Az ellenzék jelentős támogatást, az üldözések befejezését, a jogosítványok megerősítését ígéri, és a civil szervezetek aktív bevonását a döntéshozatalba, valamit a kiemelt beruházásokról szóló törvény megszüntetését.
18. Natura 2000 hálózat. Bár a Natura 2000 hálózat véglegesítése idestova egy évtizede megtörtént, a kormányzat részéről újra és újra felmerül a hálózat felülvizsgálata, illetve a területek jelentős részén vagy a mai napig nincs érvényes természetvédelmi kezelési terv, vagy az nem védelmi célú – például egyszerűen a fakitermelési fókuszú körzeti erdőterveket tekintik annak. Az ellenzék ígérete szerint kidolgoznák és szigorúan betartatnák (többek között a helyreállított zöldhatóságok révén) valamennyi Natura 2000 terület védelmi célú kezelési terveit.
19. Erdőgazdálkodás. Nem csak az évtizedek óta folyó erdősítési program torpant meg az elmúlt években, de a meglevő erdők kezelése is rengeteg kívánnivalót hagy maga után, nem kis részben a felügyelő önálló intézmények és hatóságok felszámolása miatt. Az ellenzék nem csupán az erdőterületek növelése mellett elkötelezett, de növelné a folyamatos erdőborítású területeket, a természetközeli és közjóléti erdőkben csak a rekreációt és a természetvédelmet szolgáló, fenntartható erdőgazdálkodási gyakorlatokat engedne („örökerdő”), fokozatosan kivezetné a tarvágást, valamint legalább a nemzeti parki magterületeken megszüntetné a gazdasági célú faanyagtermelést.
20. Nemzeti parkok. Az ellenzék több évtizedes adósságot rendezne azzal, hogy a teljes nemzeti parki rendszerben kialakítanák a minden beavatkozástól mentes magterületeket és az azokat védő zónákat.
21. Levegőtisztaság. Magyarországon évi 10-16 ezer ember hal meg idő előtt a levegőszennyezés következményeként, és a rossz levegőállapot miatt több mint tíz éve EU-s kötelezettségszegési eljárás is folyik hazánk ellen. A kormány ennek ellenére semmi érdemlegeset nem tesz a helyzet kezelésére. Az ellenzék által elindítandó épület- és fűtéskorszerűsítési program, a lignit és a rossz minőségű tűzifa kivezetése a fűtésből, minőségi tüzelőanyag biztosítása a tűzifaprogramban, a szemét fűtési célú égetésének visszaszorítása, a zöldfelületek védelme, az alternatív közlekedésmódok támogatása, a forgalomcsillapítási programok ennek a tragikus helyzetnek a drasztikus javítását hoznák.
22. Vízgazdálkodási reform. A klímaváltozással az aszályos időszakok egyre nagyobb veszélyt jelentenek természeti rendszereinkre és a mezőgazdaságra is. Az ellenzék által kezdeményezett vízgazdálkodási reform a vízvisszatartó vízgazdálkodás elterjesztésével, a tájgadálkodás támogatásával az ország egyik legfontosabb természeti kincsét, az édesvizeket őrizné meg és fordítaná a klímaalkalmazkodás javára.
23. Ökológiai gazdálkodás. A Fidesz – Ángyán József által szisztematikusan bemutatott – földrablása, és az ipari mezőgazdaságot kedvezményező agrárpolitikája helyett az ellenzék kiemelten támogatná az ökológiai gazdálkodást, a kis- és közepes méretű birtokok helyben élő művelőit, a fenntartható mezőgazdasági gyakorlatokat.
24. Zöld finanszírozás. Ma a kormány évi több mint ezermilliárd forint zöld adót szed be évente, aminek alig több, mint egyhetedét fordítja aztán zöld intézkedésekre. Az ellenzék célhoz kötné a zöld adókat, hogy azokat csak fenntarthatósági, klímaintézkedésekre lehessen fordítani, létrehozná az Igazságos Zöld Átállás Alapot, amelyet a zöld adóbevételekből, uniós zöld támogatásokból töltenének fel a klímaátálláshoz szükséges intézkedések finanszírozására.
25. A szennyezők fizessenek. A kolontári vörösiszap katasztrófa tanulságait nem volt képes levonni a kormány, mind az intézményrendszer megerősítését, mind a környezeti felelősségvállalás rendszerének megerősítését elmulasztották. Az ellenzék az intézmények visszaállítása mellett erős környezeti felelősségi és biztosítási rendszert vezetne be, és megakadályozná, hogy a szennyező ágazatok, vállalatok a bírságot előre bekalkulálva, a fogyasztóra áthárítva szabadon túllépjék a kibocsátási kvótákat, így érvényesítve a szennyező fizet elvet.

Huszonöt terület, amelyek alapvetően meghatározzák, hogy Magyarország mennyire lesz élhető a következő évtizedekben, hogy felkészülünk-e a klímaváltozás és az ökológiai krízis hatásaira, tudjuk-e tompítani őket, és részt tudunk-e venni eredményesen a közös európai és nemzetközi erőfeszítésekben.

Megőrizzük-e hazánk természeti örökségét, biztosítjuk-e az egészséges környezethez fűződő jogokat a ma élő és a jövő nemzedékeknek?

Mindezeken a területeken a kormányzat 12 éves teljesítményét összevetve az ellenzék megismerhető terveivel, egyértelműen és világosan a jelenlegi ellenzék kormányra kerülése szolgálja a fenntarthatóság, természeti környezetünk, gyermekein és a jövő nemzedékek érdekét.

Szavazzunk egy zöldebb Magyarországra!

Jávor Benedek véleménycikke eredetileg a thevip.hu-n jelent meg.

Kapcsolódó cikkünk: Az Orbán kormány újabb száz környezeti bűne, vagy több2