Autópályát megszégyenítő forgalom. Gázzal és fával fűtő lakosság, szemetet égető cigánysor. A 11 ezres borsodi kisváros rendre élen a fűtési szezon legszennyezettebb levegőjű magyar helységek versenyében. De miért, amikor a felsorolt paraméterek máshol is előfordulnak Magyarországon? A megfejtéshez meteorológus és a helyiek segítséget kértük. Sajószentpéteren járt Válaszonline.
Nagyon sokban nem különbözik Magyarország más, 10 ezer körüli lélekszámú településeitől, az ózdi kispirosról leszállva mégis visszasírom Miskolc-Tiszai üdítő levegőjét. Nem volna fair, ha a ködös-nyálkás idő miatt azonnal disztópiát farigcsálnék, afféle Kis-Pekinget vizionálva, de a levegő tényleg borzalmas. Évekkel ezelőtt figyeltem fel a meteorológiai jelentésekben az észak-magyarországi városkára, mint a leginkább szennyezett levegőjű hazai településre. A helyiek számára természetessé vált, hogy a fűtési szezon beköszöntekor megjelenik a média is. Bő egy hete az RTL Klub híradójában szerepeltek, és bár szeretnének, nagyon nem tudnak vitatkozni az elhangzottakkal.
Mi azonban azért mentünk Sajószentpéterre, hogy árnyaltabban mutassuk be a kétségkívül súlyos helyzetet, mint egy másfél perces híradós anyag. Már csak azért is, mert a konklúzió ilyenkor általában az, hogy a település legtöbb bajáért a Sajó bal partján lévő cigány szegregátum, Fecskeszög felelős. A helyzet azonban, amint látni fogjuk, ennél jóval összetettebb.
Sajószentpéternek van légszennyezettségi mérőállomása. Bőven előfordulhat, hogy a környékbeli kisebb falvak levegője rosszabb, de erre legfeljebb következtetni lehet. Helyi beszélgetőpartnereink – amikor szóba hoztuk nekik riportunk témáját – nehezményezték is ezt a teoretikus torzítást. Azt ugyanakkor senki nem vitatja, hogy a városnak rengeteg tennivalója van, a rossz levegőnek csak kiegészítő komponensei a földrajzi elhelyezkedés és az abnormális közlekedési terhelés. A legnagyobb kibocsátó itt is a lakosság, a teljes terhelés 60 százalékával. A 2011-es népszámlás adatai alapján Sajószentpéteren a lakások túlnyomó része, mintegy 75 százaléka 1980 előtt épült: energetikailag elavultak, felújításuk időszerű. Arról nincs kimutatás, hogy a lakóépület-állomány energetikai korszerűsítése hogy áll, az viszont ismert, hogy a lakóházak több mint 90 százaléka földszintes, szinte kizárólagosan magastetővel fedett, üres padlástérrel vagy beépített tetőtérrel rendelkeznek. A társasházak aránya a lakóházakon belül 11 százalék, ezek iparosított vagy hagyományos technológiával épült, jellemzően 4-10 lakásos épületek.
Lesújtó rögvalóság Orbán Magyarországáról 2022 telén – részletek a Válaszonlinen >>>
Nyitókép: fecskeszögi cigánysor fotó: Válasz Online/Vörös Szabolcs
