Már nettó 831 millióért megveheti, aki akarja, de lesz még vele gondja az új tulajdonosnak: be kell fejezni, és ki kell fizetni a z építésügyi bírságokat is, hiszen szabálytalanul, természetvédelmi területre épült. Cserébe a villa és a kilátás is impozáns.
Csipak Péter nem olyan régen még Magyarország 32. leggazdagabb embere volt, aki milliárdos villát kezdett el építeni a Hármashatár-hegyen, részben a védett erdő rovására. Ma viszont már nem megy olyan jól az üzlet, aminek legbiztosabb jele, hogy árverésre kerül az 55 százalékos készültségi fokon álló épület. A Blikk szólaltatta meg az ingatlant birtokló Cirbolya Mansion Kft. felszámolóját, aki legkevesebb nettó 831,5 millió forintot szeretne kapni a 7500 négyzetméteres telken terpeszkedő luxusvilláért. A Blikk munkatársa be is jutott a bravúros építészeti megoldásokat felvonultató ingatlan területére, amelyen „félkész állapotában is érződik az építtető kivagyisága és nagyravágyása”.
Az épület szabálytalanul épült, hiszen például a negyedik szintre nem volt engedély, a hat autóra méretezett körgarázst pedig egyenesen az erdőből hasították ki. A ház miatt büntetőeljárás is indult, amelyben természetkárosítás miatt tavaly nyáron első fokon felfüggesztett börtönre ítélték. Ha sikerül eladni a házat, Csipak akkor sem élvezheti a bevételt, mivel az egyik kereskedelmi bank 2,7 milliárd forintos jelzálogot jegyzett be az ingatlanra, az építő cég, a Market Zrt. pedig 184 milliót követel. (a Market Zrt. Orbán Viktor egyik aktuális főoligarchájáé, a magát csak a miniszterelnök "kötélbarát"-jának hívó Garancsi Istváné, aki a "nemzet gázszerelőjével" sorra nyeri el a jelentősebb közbeszerzéseket- a szerk.) A vevőnek is lesz vele gondja: jelenleg is folyamatban van még az építési eljárás, a felszámoló szerint 300-400 millió forintra tehető a környezeti károk mértéke az esetleges bontási költségekkel együtt, amelyeket az új tulajdonosnak kell állnia.
Bár Csipak korábban jó viszony ápolt Rogán Antal belvárosi polgármesterrel, a miniszterelnök jelenlegi kabinetfőnökével, az V. kerületi önkormányzat csütörtökön felbontotta az érdekeltségével 2008-ban, 50 évre kötött közterület-használati szerződést. Az Immobilia Zrt. annak idején saját forrásból felújíttatta a Deák Ferenc utcának a Vörösmarty tértől a Deák Ferenc térig húzódó szakaszát, cserébe az önkormányzat átengedte a cégnek az utca mintegy 500 négyzetméteres felületét. Az utcába világhírű cégek üzleteit költöztették, létrehozva a Fashion Streetet- írta a vs.hu.
Csipak Péter története a 2008-as hitelfedezeti válság előtti tipikus befektetői történet.
Az ember, aki az újsághírek szerint az V. kerületi vendéglátóterasz bérletek és a kerületi parkolási társaságban betöltött pozíciójának köszönhetően lett vagyonos, miközben a közterületi bevételek egy része elveszítette közvagyon jellegét, egy futurisztikus belvárosi szálloda tervével lett hirtelen országosan ismert befektető. A tervet az V. kerület vezetése annak ellenére teljes mellszélességgel támogatta, hogy a fejlesztésre kiszemelt tömbben három műemléki épület pusztulását és a fővárosi épületmagassági korlátozások felülírását (a magasabbrendű építésügyi előírások megszegését) eredményezte a terv.
Csipak és a mögötte álló ismeretlen pénzes befektetői csoport még sztárépítészt is felvonultatott: Norman Foster irodája tervezte azt a bizonyos Zeppelint, amely a pesti belvárosban precedenst teremtett volna arra, hogy a törvények előtti egyenlőeknél vannak azért egyenlőbbek. Ugyanebben a támadási hullámban szemlélhettük végig, ahogy egy másik befektetői csoport, az Orco a Szervita téri garázsházra vetett szemet, és egy másik sztár, Zaha Hadid segítségével igyekezett felpuhítani a belvárosi magassági korlátokat. Csipaknak valahogy elengedték a kezét, a Földes András által feltárt villaügye, természetkárosítása is megtépázta a renoméját, de nem áltatom magam: valójában a gazdasági válság állta útját a befektetői nyomásnak.
Az egyenlők között így nem lettek mégegyenlőbbek.
Az Orbán kormány és Tarlós 2010-es választási győzelmével az állam kezdett legnagyobb befektetőként színre lépni. Joggal várhattuk el, hogy a jogszabályokat megerőszakoló befektetői nyomás felenged. Nem ez történt. A Városligeti törvény "kivéve a gyevi bírót" tipusú létrejöttével, amely az országos és fővárosi szabályok alól kivette a Városligetet, az állam kezd úgy viselkedni, mint ahogy a válság előtti befektetők. Sokkal hatékonyabban, hiszen most semmiféle fővárosi vagy állami közhivatal nem állja útját. Baán László (csakúgy mint Csipak Péter vagy az Orco) sztárépítészekkel kápráztatja el a nagyérdeműt, amelynek egyik célja az, hogy nehogy kiderüljön: az egyenlők között mindig akadnak, akik mégegyenlőbbek. Semmi nem változott, csak a szereplők…- írta Bardóczi Sándor tájépítész fb oldalán.
