Nukleáris technológiával védekeznek a kártevők ellen Horvátországban. A módszerrel sterilizálják egyes rovarok hímjeit, így azok nem tudnak szaporodni, ezért a károsítók száma csökken. Az eljárással a helyi gazdák felesleges vegyi anyagok nélkül védhetik meg a gyümölcsöseiket.
Több mint 20 millió, nukleáris technológiával sterilizált hím gyümölcslegyet engednek szabadon a dél-horvátországi Neretva völgyben. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (IAEA) segítségével létrehozott úgynevezett Steril Rovar Technológiával (SIT) a gazdák kevesebb vegyszer felhasználásával védhetik meg ültetvényeiket – számolt be közleményében a FAO.
A SIT egy születésszabályozó módszer, amellyel kártevőmentes vagy alacsony gyakoriságú területeket lehet kialakítani. A módszerrel nagy mennyiségben tenyésztett kártevő rovarokat sterilizálnak ionizáló sugarakkal, majd a kezelt példányokat a kártevővel fertőzött területeken engedik ki. A steril egyedek hiába vennének részt a szaporodásban, a meglévő rovarpopuláció nem növekedhet, sőt az egyedszám jelentősen csökken. A helyi lakosság kilencven százaléka kötődik valamilyen formában a citrusfélék termeléséhez. Leginkább mandarint termesztenek, amelynek mintegy nyolcvan százalékát külföldön adják el. Ültetvényeik leggyakoribb és legveszélyesebb károsítója az úgynevezett narancslégy, amely az egyik legpusztítóbb gyümölcslégy faj.
Narancslégy (Ceratitis capitata), a gyümölcslegyek (Trypetidae) családjába tartozó 4-5 mm nagyságú, foltos szárnyú légy.
Ezért a földrajzi adottságok és a rovar jelenléte miatt a Neretva-völgy ideális kísérleti terepe lett a SIT technológiának. A módszer 2010-es bevezetése óta a helyi gazdák mintegy húsz százalékkal növelték éves termésmennyiségüket. A pozitív eredmények miatt már tizenkét balkáni és kelet-mediterráneumi ország csatlakozott a projekthez, hogy közös kártevő-kezelési stratégiát dolgozzanak ki.
Így alkalmazzák a nukleáris technológiát a gyümölcslegyek ellen:
A legfontosabb érv a steril rovar technológia használata mellett, hogy segítségével a gazdák képesek kereskedelmi mennyiségű és minőségű terményt előállítani, miközben felesleges vegyi anyagok használata nélkül védik meg gyümölcsöseiket – állítja a FAO. Ezért a technológia nem csak környezetbarát, de a magas beruházási költségek ellenére költséghatékony is. Emellett a rovarok nem képesek rezisztenciát kifejleszteni a módszer ellen.
A SIT nem új módszer. Még az ötvenes években dolgozták ki az alapjait, azóta pedig számtalan kísérletben igyekeztek tökéletesíteni az eljárást. A FAO és az IAEA ausztriai laboratóriumában fejleszti a technológiát, és a steril rovarokra nemzetközi minőségellenőrző előírásokat dolgoz ki.
