A román kulturális tárca indítványozta, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségeket tartalmazó listájára. A döntést a román kulturális tárca és a környezetvédelmi minisztérium közösen jelentette be, hat évvel azután, hogy az erre vonatkozó kérés felvetődött. Ez a döntés nem csupán a verespataki kulturális értékek védelme szempontjából nagy jelentőségű, hatalmas győzelem a civil társadalom számára is.
A mai bejelentés fontos győzelem sokezer ember számára, akik Romániában, Magyarországon és a világ más részein felléptek a Verespatakra tervezett cianidos technológiájú aranybánya beruházás ellen és követelték Verespatak megmentését – hangsúlyozta Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Verespatak történelmi helyszín, elsőként isz. 131. február 6-i dokumentumokban említették, része az emberiség kulturális örökségének. “A verespataki római kori bányák a világon ismert földalatti bányák közül a legnagyobb kiterjedésűek és a legfontosabbak” – mutatott rá egy oxfordi és leicesteri egyetemi kutatók által készített tanulmány.
A román kulturális tárca döntése, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökség listájára, világosan megmutatja a település jövőbeli fejlődésének egy új irányát. Eredetileg 2009-ben egy romániai régészeket tömörítő egyesület, az ARA Association javasolta, hogy Verespatakot vegyék fel a világörökségek listájára. A javaslatot az azóta eltelt időszakban tíz kulturális miniszter hagyta figyelmen kívül, miközben a tervekben az kapott prioritást, hogy a település Európa legnagyobb külszíni fejtésű, cianidos technológiájú aranybányájának adjon helyet. Eközben a világörökséggé nyilvánítást szorgalmazó javaslat egyre nagyobb támogatást kapott a romániai és nemzetközi tudományos közösségben, beleértve a Történelmi Emlékek Bizottságát is. Engedve a társadalmi nyomásnak végül a román kulturális tárca hivatalosan is javasolta, hogy Verespatak felkerüljön az UNESCO világörökségek listájára.
A mostani beterjesztés azonban még csak egy hosszú folyamat első lépése, a végleges döntést az UNESCO fogja meghozni. A román miniszter bejelentése Verespatak születésnapjának előestéjén történt. Február 6. az a dátum, amikor a ma Verespatak néven ismert római kori Alburnus Maior település először szerepelt írásos dokumentumokban.
1885 évvel később úgy tűnik, végre megadatik a lehetőség, hogy e város fontos elismerésben részesüljön. Mindenki, aki kiállt Verespatakért az évek során, most ünnepelni fogja Verespatak születésnapját, amely egyben a város jövőjére vonatkozó új vízió építését is kijelöli – emelte ki Eugen David, a verespataki Alburnus Maior egyesület elnöke.
Annyi az aranybányának! Műemlékvédelmi terület lett Verespatak
Védett műemlékvédelmi területté nyilvánította a román kulturális minisztérium az erdélyi Verespatak települést, ahol a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalat akart aranybányát nyitni.
2016. január 15- én Adrian Balteanu, a román kulturális miniszter műemlékvédelmi tanácsadója elmondta, hogy a területen nem lehet bányászati tevékenységet folytatni. A települést 2 kilométeres övezetben nyilvánították védetté úgy, hogy felkerült az A kategóriás műemlékvédelmi listára.
