Fidesz-KDNP igen szavazatokkal, ellenzéki tartózkodás mellett támogatta az Országgyűlés gazdasági bizottsága Süli János kinevezését a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítéséért felelős tárca nélküli miniszteri posztra. Süli szerint a beruházással kapcsolatos titkosítások mértékét a lehető legkisebbre kell szorítani. Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdést kaszált el ma az NVB.
Aki választást akar nyerni, annak nincs más lehetősége, mint a paksi bővítés támogatása. Enélkül ugyanis nem képzelhető el a stabil energiaellátás Magyarországon. A többi között erről beszélt a parlament gazdasági bizottságában a paksi atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszterjelölt. Süli János az ellenzéki felvetésekre reagálva arra is kitért, hogy a beruházással kapcsolatos titkosításokat a lehető legkisebb mértékűre kell szorítani, és nyíltan kell beszélni Paks II-ről, különben hosszú távon jönnek a „mendemondák”. A megtérüléssel kapcsolatban pedig úgy fogalmazott, hogy mi „nem ábrándokat kergetünk”.
A gazdasági bizottság 9 igen szavazattal, illetve 3 ellenzéki képviselő tartózkodásával alkalmasnak találta a jelöltet a posztra. Süli János – jelenleg egyébként Paks polgármestere – szakmai alkalmasságát az ellenzéki képviselők sem vonták kétségbe, de az erőművel kapcsolatos „Orbán–Putyin paktumot” élesen támadták. A szocialista Szakács László például úgy fogalmazott, hogy megalapozott és főleg nyilvános előkészítés után népszavazáson vagy erős társadalmi felhatalmazás alapján kellett volna dönteni egy ilyen nagyságrendű beruházásról. Itt azonban egy drága beruházást nagyon drága orosz hitelből finanszíroznak, miután a „magyarok háta mögött” megegyezett Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában az orosz elnökkel. –
Lesz a paksi beruházásnak minisztere, miközben az oktatásnak vagy az egészségügynek nincs önálló minisztériuma – fogalmazott a politikus.
– Atompárti és zöldpárti is vagyok – tette egyértelművé Volner János, a Jobbik frakcióvezetője, aki a többi között szintén a bővítés titkosításával kapcsolatban fogalmazott meg kritikát. Mint mondta, a megtérülési számításokba, illetve a hatástanulmányokba még a képviselők sem nézhettek bele, és szerinte ami nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot, azt mindenképpen nyilvánosságra kellene hozni. Odaszólt ugyanakkor a szocialistáknak is, akik korábban még támogatták a beruházást. Mint mondta, el kellene dönteni, hogy most Paks II. ellen vagy mellett vannak. Volner János szerint egyébként a beruházás egy geopolitikai játszma része is, hiszen az orosz befolyás növelése nyilván nem érdeke az Egyesült Államoknak, és az ügyben érezhető amerikai nyomásnak vannak itthoni képviselői is.
Kisebb szóváltás alakult ki ezután a fideszes Bánki Erik bizottsági elnök és az LMP-s Szél Bernadett között, aki ugyan nem tagja a gazdasági bizottságnak, de szót kapott a miniszterjelölti meghallgatáson. Szél Bernadett több, szerinte alapvető kérdésre is választ várt, például hogy van-e elvárás Orbán Viktor részéről a beruházás gyorsítására, vagy hogy a bővítéssel kapcsolatos átláthatóságban számíthatnak-e Süli Jánosra. A bizottság fideszes elnöke arra figyelmeztette Szél Bernadettet, hogy a bizottságnak a miniszter alkalmasságáról kell döntenie, nem például a fűtőelemekkel kapcsolatos ügyben vagy az antikorrupciós stratégia kérdéséről. Szél Bernadett viszont kifogásolta, hogy nem tehet fel kérdéseket, ami szerinte az ellenzéki oldal jogainak újabb korlátozását jelenti. Az LMP-s politikus végül felsorolta a kérdéseit.
Süli János reagálásában több konkrét kérdésre nem tért ki, viszont arról beszélt, hogy a paksi bővítés ügyében nincs is semmilyen titkos paktum, hiszen 2009-ben egy négypárti konszenzus alapján a parlament döntött a bővítésről-írta az mno.hu.
Hihetetlen, de az összes paksi népszavazási kérdéssel volt valami baj
Újabb, a paksi atomerőmű bővítésének megakadályozását célzó népszavazási kérdések hitelesítését tagadta meg mai ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB), írja az MTI. A hét kérdést magánszemélyek nyújtották be. Az NVB döntéseiben több kérdésnél hivatkozott arra, hogy nem felelnek meg a választópolgári és jogalkotói egyértelműség követelményének. Egyes döntéseknél az NVB arra is hivatkozott, hogy a kérdéssel megjelölt időtáv túlmutat a népszavazás hároméves kötőerején, illetve hogy a kérdések egy része nemzetközi szerződés végrehajtásába ütközik.
Kapcsolódó anyagok:
Megválaszolatlan kérdés: miért csak az orosz reaktor jó Paksra?
