Korábban Karácsony Gergely főpolgármester elfogadta azt a civil állatvédők által megfogalmazott javaslatot, hogy a főváros közterületein ne lehessen a szőrméjükért tenyésztett állatokból származó termékeket árusítani. A Vörösmarty tér fideszes lenyúlása után már szabad a szőrme.
A prémfarmokon élő állatokat nem természetes igényeiknek megfelelően tartják, szűk ketrecekben élnek és leölésüknél a legfontosabb szempont, hogy a bundájuk ne sérüljön. Ezért fontos lépés volt, hogy a Főváros zöld vezetése ezen a téren is kiállt az állatvédelem, az állatok jogai mellett.
És bár egyre több ember számára nem elfogadható, hogy a “divat” kiszolgálása miatt állatok milliói szenvedjenek és pusztuljanak el, a Vörösmarty tér államosítása miatt a karácsonyi vásárért felelőssé váló fideszes vezetésű Belváros nem tartja fontosnak ezt a szempontot, és a Főváros korábbi döntése ellenére újra beengedte a szőrmét a vásárba.
Mi a Párbeszédben számos európai országhoz hasonlóan Magyarországon is szorgalmazzuk a szőrmeipar betiltását, és felháborítónak tartjuk a képen látható termékek megjelenését a Vörösmarty téren – írta Szabó Rebeka országgyűlési képviselő FB oldalán.
Történeti visszatekintés: karácsonyi vásár
A karácsony közeledtével a városok ünneplőbe öltöznek, és a központjukban vásárokat rendeznek, gazdag kivilágítással, ajándéktárgyakkal, téli ruhaneművel, enni- és innivalóval, Európában gyakran forralt borral. A szokás világszerte elterjedt, a gyökerei viszont Európába nyúlnak vissza.
I. Albert ausztriai herceg – később német király – 1296-ban megújította az apja, I. Rudolf által Bécs városának adott jogokat, amelyek között szerepelt egy évi 14 napos vásár megtartásáé is. Albert decembert jelölte meg időpontként, de a rendezvény nem kötődött a karácsonyhoz, és semmilyen vallási jelleggel nem bírt. IV. Vencel cseh és német-római király 1384-ben Bautzen városának vásártartási jogot adott, a henteseknek pedig megengedte, hogy egészen karácsonyig árusíthassanak húst.
Az első igazi karácsonyi vásár általános vélemény szerint a mai Németország területén volt, ám a kultúrtörténészek még vitatkoznak, mikor és hol. Akadnak, akik Drezdára és 1434-re voksolnak, míg mások a hagyományok kezdetét 1628-ra, és Nürnbergbe helyezik. Mindkét vásár ugyanakkor közvetlenül karácsony előtt kezdődött, mert advent idején a vallási erőírások szerint böjtölni kellett, a lakomázás általában csak december 25-én kezdődött, és január 5-éig tartott. A disznóölés ideje november vége volt, de a húsokat a középkorban besózták, füstölték, és csak karácsonykor vették elő.
Az első feldíszített karácsonyfáról szóló írásos emlék 1527-ből, Mainzból származik. A vásár és a karácsonyfaállítás szokása először Európa német ajkú területein terjedt el, majd Franciaországban jelent meg, majd előbb Európában, később a világ nagy részén is. A szabályok is lazultak, a böjtöt sokan feledték, a karácsonyi vásár pedig egyre korábban kezdődött, manapság általában már november végén benépesülnek a főterek.
