Alig háromnegyed éve még örültünk, hogy az előző leköszönő kormány hivatalosan is beterjesztette Verespatakot a világörökség listára, és ezzel úgy tűnt, hogy megmenekül a település a pusztítástól, amelyet a tervezett cianidos technológiájú aranybánya jelentene. Az új kormány azzal indokolta a lépését, hogy ha Verespatak világörökségi védettséget kapna, azzal hátráltatná a kormány pozícióját az ország ellen a kanadai befektető Gabriel Resources által indított perben.
Visszavonja a kormány Verespatak előterjesztését az UNESCO világörökségi listájára – jelentette be a miniszterelnök a România TV-nek adott interjúban. A maszol.ro szerint Mihai Tudose a lépést azzal indokolta, hogy ha a térség az UNESCO oltalma alá kerül, többé nem termelhetők ki az altalaj kincsei, ugyanakkor ez hátrányos helyzetbe hozza a román államot abban a kárpótlási perben, amelyet a Verespatakon aranybányászatot tervező Gabriel Resources indított ellene. A miniszterelnök emlékeztetett, hogy a térséget a Dacian Cioloș vezette technokrata kormány terjesztette a világörökségi listára mandátuma utolsó napjaiban. Úgy vélte: elődjének magyarázatot kellene adnia erre a lépésre, amellyel szerinte nehéz helyzetbe hozta az országot. Hozzátette: szerinte Románia nem fogja elveszíteni a kárpótlási pert.
A miniszterelnök reményét fejezte ki, hogy még nem késő visszavonni a pályázatot. Ennek érdekében, mint mondta, levelet írnak az UNESCO-nak, amelyben közlik: visszavonják a pályázatot, és nem tartják fenn korábbi álláspontjukat. Tudose elismerte ugyanakkor, hogy ezzel a lépéssel "furcsa helyzetbe kerül Románia a nemzetközi szervezet előtt".
Mint ismert, a verespataki aranybánya megnyitását tervező Gabriel Resources kanadai vállalat 4,4 milliárd dollár kártérítést követel a román államtól, amiért az megakadályozta a beruházás megvalósítását.
Ismét tüntetések lesznek Verespatak miatt, miután a kormány meggondolta magát UNESCO-ügyben >>>
Ez a visszalépés újabb bizonyíték arra, milyen kártékonyak tudnak lenni azok a befektetésvédelmi intézmények (pl. befektetői bírósági rendszer), amelyek részei lennének a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezményeknek (TTIP, CETA) és társaiknak. Ezért sem szabad, hogy a magyar kormány ratifikálja az EU-Kanada kereskedelmi egyezményt, a CETA-t.
