Magyarországon két fajta akác fordul elő nagyobb számban, a gyalogakác és a fehér akác, ami az Egyesült Államok délkeleti részéből származik, Európába pedig az 1600 évek elején került át. Magyarországra elsősorban a futóhomok megkötésére hozták, azóta ez a gyorsan növő fa meghonosodott.
Az OzoneNetwork mai Egyenlítő c. műsorának vendége Borovics Attila erdőmérnök, a Naik Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója elmondta, hogy a fehér akácot sokszor összekeverik a gyalogakáccal, ami jellemzően ártereken nő, és ezeken a területeken valóban nehezen tartható kordában a terjedése, valamint nem fáról van szó, hanem cserjéről. A fehér akác mellett más meghonosodott, jellemzően díszfák is képesek spontán terjedésre, viszont a fehér akác az egyetlen olyan fafajta, amely beépült a magyar erdőgazdálkodásba.
Hazánkban 463 ezer hektárnyi területet borít akác, ez Magyarország erdős területeinek negyedét teszi ki. Ebből kb. 60 ezer hektár védett területen fekszik. Gálhidy László, a WWF erdővédelmi program vezetője szerint az akáccal kapcsolatban az a probléma, hogy rengeteg vizet vesz fel a talajból, és kiszorít más növényfajtákat. Az akác sokkal gyorsabban éli fel a talaj tápanyagtartalmát, mint az őshonos fák, gyorsabban is párologtat, valamint olyan anyagokat bocsát a talajba, ami az őshonos erdei fák számára mostoha körülményeket eredményez.
