Egy dokumentum szerint – ami gyorsan eltűnt a kormányhivatal oldaláról – akár 60000 köbmétert is fogyaszthat a jövőben a déli ipari park (benne a CATL giga akkumulátorgyára), az önkormányzat által terjesztett propaganda röplap szerint azonban még 40 ezret sem fog. Így csúsztat a fideszes városvezetés.
Néhány nappal a megjelenése után eltűnt az illetékes kormányhivatal oldaláról az a tanulmány, amely szerint a kínai CATL Debrecenben megépíteni tervezett akkumulátorgyárának vízfogyasztása naponta 40-60 ezer köbméter lesz – vette észre a 24.hu.
A tanulmányt a debreceni önkormányzat száz százalékos tulajdonában álló Debreceni Infrastruktúra Fejlesztő Kft. (DIF) megrendelésére készítette el az Enviro-Expert Kft.-vel az ipari park vízellátó és szennyvízelvezető rendszerének megépítéséhez. Azért nyújtották be a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatalhoz, hogy az lefolytathassa a vezetékek megépítését megelőző vizsgálati eljárást, és kiadja az engedélyeket.
A decemberben elkészült dokumentumban az olvasható, hogy a déli ipari park ivóvíz-ellátásához közel 7 kilométer hosszúságú távvezetéket kell építeni, a létesítmény várható fogyasztása pedig
a felfutást követően megrendelői adatszolgáltatás alapján ~1770 m3/h (~42 500 m3/nap), melyet egyenlőtlenségi tényezővel számolva a reális vízigény 40 000-60 000 m3/nap intervallumon belül lesz”.
A tanulmány készítője azt is megjegyezte, hogy emiatt vízbeszerzési fejlesztésekre lesz szükség, amikor ugyanis az ipari park cégei 60 ezer köbmétert fogyasztanak majd, az a város lakossági fogyasztásával együtt közel kerül a debreceni kutak maximális teljesítményéhez.
A dokumentumból a cikk szerint az is kiderül: az ipari park szennyvíztermelése is olyan jelentős lesz, hogy előbb-utóbb új szennyvíztisztító telep létrehozására lesz szükség.
A tanulmány hétfőn került fel a kormányhivatal honlapjára, szerda délben viszont eltűnt róla. A sajtóosztály a lapnak azt írta, azért távolították el a teljes „hirdetményi dokumentációt”, mert a kérelmező visszavonta az előzetes vizsgálati eljárás iránti kérelmét, így ők február 1-jén megszüntették az eljárást.
A 24.hu megkereste a fideszes Papp László polgármester vezette debreceni önkormányzatot is az ügyben. Egyrészt arra voltak kíváncsiak, hogy miért állították le a vízvezeték-építést megelőző engedélyezési eljárást. Másrészt pedig azt akarták megtudni, miért szerepel az önkormányzat által kiadott 13 hazugság – 13 igazság című, az akkumulátorgyárról szóló röplapon a hazugságok között, hogy az üzem 40 ezer köbméter vizet használ majd, amikor a tanulmány szerint ennél jóval nagyobb lehet a vízigénye.
Ám még szinte meg sem száradt a tinta az önkormányzat akkumulátorgyárat védő szórólapján, amikor a kormányhivatal oldalán publikáltak egy tanulmányt, amiből az volt kiolvasható, hogy a tiltakozók egyik legfontosabb érve, amit a szórólap kategorikusan hazugságnak bélyegzett, mégiscsak igaz lehet.
Az önkormányzat válasza szerint az eljárást azért azért állították le, mert a tanulmányban a vízigényről szóló leírás félreérthetően fogalmazott, ezért pontosítást kértek.
Szerintük a 42 500 köbméter/nap vízmennyiség a város déli és délkeleti részének teljes – az ipari övezetet és a lakóterületeket magában foglaló –, évtizedekre előre tervezett ellátására, a várható csúcsigények kiszolgálására vonatkozik. Hozzátették még, hogy a Déli Gazdasági Övezet a jövőben is maximum napi 24 ezer köbmétert használhat fel, vagyis a már most működő, a jelenleg épülő és a jövőben várható beruházások együttes vízigénye sem haladhatja meg.
A lap megkereste a tanulmányt készítő céget is, amelynek munkatársa telefonon azt közölte: őket eddig senki nem kereste az ügyben, így arról sem tudnak, hogy probléma lenne a vízfogyasztási adatokkal.
Az utóbbi hetekben többek között Debrecenben, Nyíregyházán és Fóton is egyre hevesebben tiltakoznak az oda tervezett akkumulátoripari beruházások ellen, amelyek előkerültek a gödi Samsung-gyár ügyében tartott közmeghallgatáson is. Szombathely vezetése pedig határozatba foglalta, hogy nem épülhet ilyen beruházás a település területén.
Az LMP csütörtökön jelezte: rendkívüli ülésre hívják össze az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságát, amelyen meghallgatnák Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert és Lantos Csaba energiaügyi minisztert a Magyarországra tervezett akkumulátorgyárakról.
Akkugyár-kisokos: Minden, amit Debrecentől Gödig tudni érdemes, egy podcastban
Hogyan lett 2023 egyik legforróbb témája az akkumulátorgyártás Magyarországon? Ha lemaradt, vagy csak többet szeretne tudni, Fülke közéleti podcastunkban mindent összefoglaltunk: megszólalnak az érintettek arról, ami Debrecenben történik jelenleg és ami Gödön történt az elmúlt években, valamint annak is utánajártunk, mik a kormány céljai az akkumulátorgyárakkal.
