Az adatokat a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság akkreditált laboratóriuma mérte az elmúlt egy hétben. A kárelhárítási készültség keretében a szakemberek azonnal megkezdték az úgynevezett lepel- és mélységi kotráshoz szükséges helyszínek és eszközök előkészítését.
A munkálatok Balatongyörök térségében a lehető legrövidebb időn belül megindulnak. A vízminőségi kotrás a strandok használatát nem befolyásolja – írták.
Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) honlapján megjelent tájékoztatás szerint az algák mennyisége a Balatonból július 13-án, a part mentén vett vízmintákban a nyílt vízinek csaknem a háromszorosa volt. A kora nyári időszakra jellemző fecskemoszatok mellett már megjelentek a késő nyári fonalas nitrogénkötő cianobaktériumok is. Kitértek arra, hogy a Balaton vizében lebegő algák fontos szerepet töltenek be a tó életében, túlzott mértékű elszaporodásuk azonban veszélyezteti a fürdőzést és az ivóvízkivételt.
Az elmúlt időszakban a Balaton nyílt vizében az algák mennyisége mindenhol alacsony volt, miközben a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében a parti régióból több ponton is jeleztek a víz felszínén úszó algatömeget. A jelenség arra figyelmeztet, hogy a következő hetek időjárásának függvényében nem zárható ki a tavalyihoz hasonló algavirágzás kialakulása a tó nyugati területein – közölte az Ökológiai Kutatóközpont.
Májustól működnek a Keszthelyi- és a Szigligeti-medencében online távjelző szenzorok, amelyek azonnal tájékoztatnak a klorofill-A és az oldott oxigén koncentrációjának alakulásáról. Ezekből lehet következtetni az algásodás kialakulására és változására. A bejelentések alapján minden esetet kivizsgálnak, függetlenül attól, hogy azok partmenti vagy kikötőt érintő jelzések. A legutóbbi mérés szerdán történt a tóközepeken és Balatonfenyvesen, a vízminták laborálása folyamatban van. Az OVF válaszából az is kiderül, hogy az elmúlt hetekben a magas nyári léghőmérséklet következtében a tó vize többször is huzamosan 24-26 Celsius-fokos volt, ami kedvezett az algatömeg kialakulásának. A hétvégi vihar átforgatta és lehűtötte a víztömeget, ezzel szétoszlatta a nagytömegű algatelepeket, amelyek azonban jelentős vízmozgás hiányában bármikor újra megjelenhetnek magas vízhőmérséklet esetén. Miután az elsődleges vizsgálatok arra engednek következtetni, hogy az algatömeg-képződés alapvetően belső terhelésből származik, hosszú távon ennek jelentős csökkentése hozhat eredményt. Mindemellett a déli parti befolyó vízfolyások is jelentősen hozzájárulnak a partmenti sáv vízminőségének alakulásához. A lehetséges beavatkozások előkészítése folyamatban van – közölte az OVF.
