A Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója szerint szakítottak azzal a szemlélettel, hogy mindenki potenciális természetkárosító. A Hortobágyról kék bőgatyás csikósok jutnak először eszünkbe, de a hagyományos öltözék ma már csak ünnepi alkalmakkor kerül elő. Interjú Szilágyi Gáborral.
Tény, hogy a pásztorok hiteles öltözete nem a katonai terepruha, amiben időnként láthatók a 33-as út mellett. Sokan kérdezik tőlünk: miért hagyjuk ezt, vagy azt, hogy a Hídi Vásárban bóvlit áruljanak. Utóbbit egyébiránt nem a nemzeti park igazgatóság rendezi, mi pedig nem tudunk, és nem is kívánunk más dolgába beleszólni. Amit viszont megtehetünk, hogy példát mutatunk. Látogató központunk udvarán kézművesek kínálják minőségi termékeiket, és nem csak a vásár idején. Ugyanez a helyzet a magánszektorban munkát vállaló gulyásokkal, juhászokkal is. Csak a feszültséget szítanánk, ha még azt is előírnánk, milyen ruhát hordjon az ott dolgozó pásztorember. Szeretnénk viszont mindent megtenni annak érdekében, hogy a pásztorok megbecsülése, elismertsége, ezáltal a hiteles megjelenés iránti igényük is növekedjen. A Hortobágyi Nonprofit Kft.-vel közösen képzéseket szervezünk a jövőben azon fiatalok számára, akik ezt az ősi szakmát választják élethivatásuknak.
Hogyan befolyásolja a génmegőrző jövőjét az új birtokrendszer?
A Hortobágyi Nonprofit Kft. vezető, integráló szerepe továbbra is megmarad még akkor is, ha egy év múlva már csak feleannyi területen gazdálkodhatnak, mint azt eddig tették. Továbbra is nekik kell jó példát mutatni a pásztorhagyományok megőrzésében. A kormány döntése értelmében ugyanakkor az alullegeltetett területeket el kell venni a társaságtól, és haszonbérleti pályázatok keretében meg kell hirdetni, ami már meg is történt. A természetvédelmi és génmegőrző cég közel két évtizede működik, de ez az idő nem volt elegendő arra, hogy a területeit természetvédelmi szempontból megfelelően kezelje, lefedje a szükséges állatlétszámmal. 13 ezer hektárnyi gyepen mindössze 3 ezer nagy állategységet legeltetnek, pedig az állománynak kétszer ekkorának kellene lennie, arról nem is beszélve, hogy a birtokszerkezet esetükben katasztrofálisan alakult. Az eddig szétszórt területrészeiket az új felosztás tömbösíti, gazdálkodási szempontból is ésszerűsíti.
Szilágyi Gábor a Hortobágyi Nemzeti Park igazgatója az EUROPARC 2013 konferencia házigazdája
Elzárni, védeni vagy megmutatni Hortobágyot?
Amíg a nemzeti park igazgatóság hatóságként működött, az idegenforgalmat is hatósági úton szabályozta, ami többnyire arról szólt, mit nem tehet, és hová nem mehet a látogató. Már rég szakítottunk azzal a szemlélettel, hogy mindenki potenciális természetkárósító, aki csak belép a pusztára. Ugyanakkor olyan nemzeti park sehol a világon nincs, ahol mindenki oda megy, ahová akar, ráadásul a Hortobágyon ez értelmetlen is lenne, hiszen még a legkitartóbb ökoturistának sem élmény a negyven fokos pusztán órákat bolyongani. Szükségszerű, hogy kialakítsunk olyan bemutató helyeket, ahol a 21. század elvárásainak megfelelő színvonalon lehet megtekinteni a Hortobágy természeti és kulturális értékeit. Célunk, hogy minél több vendég érkezzen, és egyre több éjszakát töltsön el a térségben. Tanösvényeink és az ökoturisztikai infrastruktúránk készen áll a jelenlegi 300 ezerre becsült látogató létszám akár háromszorosának a fogadására is.
Nyitottak vagyunk az új kezdeményezésekre, aminek jó példája, hogy szerződést kötöttünk hortobágyi fogatosokkal, akik daruvonuláskor érdeklődőket vihetnek a Tornyi-dombra. Ez az ő üzletük, mi csak meghatároztuk számukra a természetvédelmi keretet. Nagyon sok természetbarát társasággal, turisztikai szolgáltató szervezettel van hasonló szerződésünk. Folyamatban van egy két milliárdos fejlesztési projekt, melynek segítségével jövőre a meglévő bemutató helyek felfűzésével túraútvonalakat alakítunk ki kerékpárosok és gyalogosok számára. Ennek keretében új hidat építünk a Hortobágy-folyóra, illetve felújítjuk a Mátára vezető kerékpárutat is.
Mi a legfőbb cél a turisztikai lehetőségek fejlesztésével?
Nem kívánunk a hortobágyi turizmus kizárólagos anyagi haszonélvezői lenni, ráadásul a kisvasút, az állatpark, a vadaspark és a látogató központ jelenleg veszteséges. Ezeknek a létesítményeknek ugyanakkor működniük kell ahhoz, hogy legyen mit kiajánlani, és a turisták száma már a közeli jövőben növekedésnek induljon, de nemcsak a parkban, hanem az egész térségben is. Reméljük, hogy ez növelni fogja a környező településeken elérhető turisztikai szolgáltatások látogatottságát és színvonalát is. Az ide érkező vendégeknek szüksége lesz szállásra, étkezésre. Reméljük, hogy sokan fogják látogatni a térség termálfürdőit is, így akár már középtávon is összeállhat egy Hortobágy márka. Én látom azt a jövőképet, amelyben – kihasználva a debreceni repülőteret, és azt, hogy például az Egyesült Királyságban kétmillió természetszerető tagja van a Királyi Madártani Egyesületnek – egy jól megtervezett, közös marketing-tevékenységnek köszönhetően tízezrével jönnek majd a vendégek a nemzeti parkba és környékére kisvasutazni, puszta szafari túrára, daruhúzást nézni, egyúttal élvezhetik például a balmazújvárosi Kamilla Gyógyfürdő szolgáltatásait is.
A beszélgetés első része: Nem aprózzák el a Hortobágyot
Kapcsolódó anyagok:
