A WWF új tanulmánya szerint a vadvédelem komoly hiányosságai miatt a tigrisek továbbra is ki vannak téve az orvvadászoknak, de a helyzetet meg lehetne változtatni, ha többet fordítanának személyzetre, felszerelésre és azoknak a vadőröknek a képzésére, akik a vadonban szétszórtan élő veszélyeztetett fajok védelmével foglalkoznak.
A WWF az orosz kormány és a Világbank szervezésében létrejött, történelmi jelentőségű, magas szintű szentpétervári „Tigris Csúcstalálkozó” második évfordulójára időzítve hozta nyilvánosságra a tanulmányt. Akkor 13 ország, amelyek területén honos a tigris, kötelezte el magát, hogy a vadon élő tigrisek számát 2022-re a jelenlegi 3200 egyedről több mint 6000-re növeli (TX2).
A tanulmány megállapítottta, hogy azon a 12 tájegységen belül található 135 kritikus területen, ahol a WWF jelenleg támogatja a tigrisek fennmaradását, több körzet irányítása nem megfelelő, nem állnak rendelkezésre megfelelő források és ezért ezek továbbra is ki vannak téve az orvvadászoknak.
„Az orvvadászat továbbra is a legjelentősebb azonnali fenyegetés a vadon élő tigrisek fennmaradásával kapcsolatban és ez akadályozza a legjobban a TX2 célkitűzés elérését.” – mondta Mike Baltzer, a WWF „Élő Tigrisek Kezdeményezésének” vezetője. „Ha nem cselekszünk a lehető leggyorsabban az orvvadászat megszüntetése érdekében ezeken a helyeken, akkor nem bízhatunk abban, hogy a tigrisek utolsó populációi – és zsákmányuk – hosszabb távon biztonságosan fennmaradhatnak.”
A tanulmány azt is kimutatta, hogy ugyanezeket a helyeket a „papír parkokká” válás veszélye is fenyegeti, tehát olyan parkok lehetnek, amelyeket hivatalosan védenek, de a helyszínen nem valósul meg aktív irányítás és védelem. Bár a megvizsgált helyek 90%-a hivatalosan védelem alatt áll, (Oroszország kivételével) csak kevesebb mint felüknek van a védelemre irányuló működtetési terve. Dél- és Délkelet-Ázsiában a helyeknek csak 12%-án állt rendelkezésre a tervbe vett létszám és a személyzet több mint 50%-ának nem volt megfelelő a képzése vagy a felszerelése.
„A beszámoló rávilágít arra, hogy bár fontos kormányzati felelősségvállalás született és több tevékenységet felgyorsítottak, még távolról sem teremtettünk meg minden alapvető feltételt, ami a tigrisek hosszú távú fennmaradásához szükséges.” – tette hozzá Baltzer.
Továbblépés: hat megoldás a tigrisek számának növelésére
A tanulmány a hatékony irányítás és az orvvadászat elleni védelem hat kulcsfontosságú elemét vizsgálta meg: hivatalos védett státusz, a védelem irányítása, hatékony járőrözés, információs hálózatok, letartóztatás és büntető eljárások, valamint a terepen dolgozók képzése és megfelelő forrásokkal ellátása. Befektetésre nem csak azért van szükség, hogy a „zéró orvvadászatot” elérjék, hanem azért is, hogy nyilvánvaló legyen: a csúcstalálkozón született vállalásokat betartják, s ez megjelenjen a tigrisek védelmét szolgáló hatékonyabb intézkedésekben. A WWF elkötelezett a „zéró orvvadászat” mellett, s a tanulmány eredményeit arra használja, hogy a jövőbeni beruházásokkal kapcsolatban rámutasson a hiányosságokra.
Világméretű tigrisvédelmi program és Cards4Tigers akció
A 2010. évi Tigris Csúcstalálkozón a kormányok a tigrisek védelmének világméretű programját is elfogadták, ami a nemzeti tigrisvédelmi akciók és a TX2 elérésének nemzetközi célkitűzéseit egyesíti magában. A Butánban 2012 októberében megtartott, a tigrisek védelmével foglalkozó második ázsiai miniszteri értekezleten kormányzati tisztségviselők találkoztak a tigris csúcstalálkozó folytatásaként és kötelezettséget vállaltak arra, hogy a jövő évben azonnali és konkrét lépéseket tesznek a védelem megerősítése céljából.
Kapcsolódó anyagok:
