A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
Élelmiszer önellátás a Tisza mentén. Bukják a zöld rendszámot a plug-in hibridek. A háborús CO2-kibocsátás után is fizessenek jóvátételt az oroszok. Európában egyre komolyabb viharokat hoz a klímaváltozás. Az idei volt minden idők legmelegebb májusa. Brutális hőség világszerte. Az akkugyarmattá válás ára. Ritka harangvirágfaj kiirtása a Budakeszi Vadasparknál? Turisták, haza! Tömegturizmus kontra élhetőség.
Mit tesz az élelmiszer önellátásért a Szövetség az Élő Tiszáért? Bukhatják a zöld rendszámot a plug-in hibridek, meg a vele járó előnyöket is. A háború környezeti lányoma – a szén-dioxid-kibocsátás után is jóvátételt fizettetnének az agresszor Oroszországgal. Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt. Az idei volt minden idők legmelegebb májusa Brutális hőség világszerte, mi várható nálunk? Jó vagy rossz, ha a magyar GDP 10 %-a az akkugyártásból származik? Ritka harangvirágfaj kiirtására készül a Budakeszi Vadaspark. Turisták, haza! A tömegturizmus elűzi a helyieket az otthonaikból – Hírháttér podcastunkban e témákról beszélgetünk. Sarkadi Péter szerkesztő beszélgetőtársai:
Lukács Csaba újságíró, a Magyar Hang lapigazgatója, és
Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszékének doktorandusza, korábban az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Nemzeti Alkalmazkodási Központ szakértője, a másfélfok szerzője
Az adásban megbeszélt hírek:
Gazdák vagy üvegházmezők
Létezik Nagykörűn egy gazdákat összefogó szervezet, melynek alapítói úgy gondolják, a magyar vidéknek minden adottsága megvan ahhoz, hogy tisztes megélhetést nyújtson az ott élőknek. A Szövetség az Élő Tiszáért tagjainak célja az, hogy az alföldi tájak fenntartható módon működjenek, az ott megtermelt áruk pedig eljussanak a hazai vásárlókhoz. A szervezet elnökségi tagjával beszerző körútra indultak a Tisza mentén, közben a vidéki települések és az élelmiszertermelés jövőjéről beszélgettük. Magyar Hang cikke.
Minden nyolcadik európai árvízveszélyes területen él:
Európa gazdasági tevékenységeinek nagy része még mindig az ártéren folyik. Például az ipari létesítmények körülbelül 15%-a lehet árterületen. Természetesen az infrastruktúra, például a szennyvíztisztító telepek is a folyókhöz közelebb helyezkednek el. Európában több mint egyharmaduk ártereken található. A kórházak 11%-a is veszélyeztetett területen van.
Egyre durvább viharok csaphatnak le Európára
Csupán a véletlenen múlik, hogy hazánk is a Németországot elmosó anticiklonhoz hasonló viharok frontvonalába kerül-e vagy sem. Május végén történelmi viszonylatban is rendkívüli méretű és erősségű anticiklon alakult ki a Brit-szigetek közelében. A jelenség szokatlan az év ezen időszakában, a klímaváltozással azonban tendenciává válhat. Európában egyre komolyabb, pusztítóbb viharok alakulhatnak ki a klímaváltozás miatt.
Az idei volt minden idők legmelegebb májusa
Az Európai Unió Kopernikusz Éghajlatváltozási Szolgálata arra figyelmeztet, hogy a májusi rekord (15,9 Celsius-fok volt az átlaghőmérséklet) már a 12. az egymást követő hónapok átlaghőmérsékleti rekordjainak sorában, vagyis töretlen tendenciáról van szó, ami aggasztó.
A szén-dioxid-kibocsátás után is jóvátételt fizettetnének a háborúzó Oroszországgal
Kutatók egy csoportja azt követeli, hogy Oroszország a „klasszikus” háborús jóvátétel mellett az okozott szén-dioxid-kibocsátás után is fizessen Ukrajnának 32 milliárd dollárt. A felvetés természetesen csak elméleti, hiszen jelen helyzetben nem valószínű, hogy Oroszország bármiért is hajlandó lesz fizetni egy fillért is. Az elképzelés mégis jól jelzi, a földi éghajlatot ért károk egyre inkább hasonló súllyal esnek latba a háborúk okozta ártalmak számbavételénél, mint az épített környezet vagy a mezőgazdasági javak megsemmisülése. A többi 5 forrás a háború közvetett következményeként jött létre. Itt veszik számba a tüzeket, az energetikai infrastruktúrát ért károkat, a repülést, a helyreállítási munkálatok kibocsátását és a menekültáradat hatásait. Természetesen a hadműveletek szénlábnyomát nem egyszerű megbecsülni, hiszen a csapatmozgások titkos információknak minősülnek. A kutatók ezért inkább a frontra szállított üzemanyag mennyiségét próbálták meghatározni. A pontosabb adatok talán csak a háború befejezése után lesznek elérhetők, bár valószínűbb, hogy ezek – legalábbis az orosz oldalon – sohasem válnak majd nyilvánossá. A hadseregek szén-dioxid-kibocsátása gyakorlatilag szerte a világon ismeretlen. A párizsi éghajlatvédelmi egyezményből szándékosan ki is hagyták a hadi eredetű emissziót, ehhez a világ legnagyobb hadseregeit működtető országai ragaszkodtak. Vagyis nem kell jelentenie senkinek, hogy a hadserege mennyire szennyezi a környezetet, és e minden bizonnyal jelentős szám (de még a becslése sem) nem is növeli az ország hivatalos kibocsátását.
A héten jelenik meg a márfélfok hőstresszes indexről szóló hazai elemzéses cikke, ehhez kötődik két hír is:
Több mint száz ember ölt meg a pokoli hőség Indiában
Több mint 550 halott a 50 fokos Mekkában
Hazánkban is várhatóan benne lesz a hónap top 3 legmelegebb júniusban.
Bukhatják a zöld rendszámot a plug-in hibridek, meg a vele járó előnyöket is
Elvennék a zöld rendszámot a plug-in hibrid autóktól. A tervek szerint szeptember elsejétől nem lehetne ilyen járművet zöld rendszámmal forgalomba helyezni Magyarországon, 2026. november 30-áig pedig a már kiadott rendszámtáblákat is le kellene cserélni – erre minden bizonnyal legkésőbb a műszaki vizsgánál kerülhet sor. Mi azt gondoljuk, hogy az emberek ne azért vegyenek plug-in hibridek, mert zöld rendszám jár hozzá, hanem azért, mert a mindennapi használatban az meghozza azt a többlet előnyt, amiért racionális ezt a meghajtást választani
Nagy Márton szerint a magyar GDP 5,5 %-a jön az akkugyárakból, de lesz ez még 10-11 % is
Az akkugyarmati gazdaságpolitika árnyai.
Ritka harangvirágfaj kiirtására készül a Budakeszi Vadaspark
A halvány harangvirág nemrég felfedezett, talán egyetlen, de minden bizonnyal legnagyobb budai-hegységi populációjának értelmetlen kipusztítása fog megtörténni, ha azt senki sem akadályozza meg. A Budakeszi Vadaspark a 3-5 percenként közlekedő kék buszoktól 10-15 percnyi sétára található bejáratának az eddiginél tömegesebb autós megközelítése érdekében egy nagyméretű autóparkolót tervez a Natura 2000-es területre, mely lefedi az állomány élöhelyét.
Turisták, haza! A tömegturizmus elűzi a helyieket az otthonaikból
Barcelona kitiltja az AirBnb-t, máshol a strandolókat zaklatják: Spanyolország háborút indított a turisták ellen. Egyre több eszközzel próbálják meg visszaszorítani a turizmust, miközben az országnak szüksége van a vakációzók pénzére. A tömegturizmus további visszaszorítása érdekében a spanyol város megemelte az idegenforgalmi adót is, a turistáknak mostantól minden Barcelonában töltött éjszaka után 3,25 eurós díjat kell fizetniük a szállásköltségek után.
végére logó mérték + ökotárs
A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
