A podcast az alábbi felületeken is elérhető:
A Velencei tó vízutánpótlása és a balatoni nádgyilkos nádkoronasétány. A melegedő Duna atomerőművi problémája. A mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületeket is kimutatták a Dunából. Hogyan amortizálja le Orbán rezsicsökkentése az ivóvíz és csatornarendszert, és hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre a bécsi iskolásokat?
A mai hírháttér podcastunk középpontjában az életadó víz áll, lévén március 22-én ünnepeltük a Víz világnapját. Ennek apropóján a szót ejtünk a Velencei tó kérdéses vízutánpótlásáról, és a balatoni nádgyilkolásról. A Dunával kapcsolatos problémás hírek is előkerülnek: pl. hogy miért gond a víz melegedése pl. a Paksi Atomerőmű szempontjából, és hogy már kimutathatók benne a mikroműanyagok mellett a szinte örökéletű rákkeltő PFA vegyületek is. De nem megyünk el amellett, hogy hogyan amortizálja le az Orbán kormány rezsicsökkentése a hazai ivóvíz és csatornarendszert, és hogy a bécsi iskolásokat hogyan szoktatják át a cukros üdítőkről a csapvízre. Emellett még szóba kerülnek egyéb zöld hírek is az elmúlt 2 hétből.
Sarkadi Péter beszélgetőtársa Katus Eszter az Átlátszó és Fazekas Pálma a SzabadEurópa újságírója.
Az adásban megbeszélt hírek:
Kicsiben mutatja Örvényes példája, hogyan csinálunk betonteknőt a Balatonból
Önmagában nem lenne baj az örvényesi nádkoronasétánnyal. A hivatalosan mocsári csorbóka tanösvényre keresztelt, 219 millió forintnyi uniós támogatásból megvalósított, gabionokra állított félméteres “kilátóval”, székekkel, sakkmintás asztalokkal, és a nádon túl a mederbe mélyen benyúló stéggel büszkélkedő fejlesztéssel. Ahogy talán azzal sem, hogy az új csónakkikötőhöz 20-30 méteres szélességben öblöt kotortak, és kivágták a parti füzest. A két közvetlenül egymás mellett megvalósuló beruházás hatása azonban összeadódhat, és ezeknek, valamint az egyelőre csak távoli tervekben létező nagyszabású ingatlanfejlesztésnek a Balaton-szerte már rég pusztuló nádas, a természetes partok, közvetetten fürdővizünk, végső soron pedig megszokott balatoni nyaraink látják majd kárát. A köznyelvben nádkoronasétánynak keresztelt fejlesztés készült Örvényesen, és épülőben van egy új csónakkikötő is – a nagyszabásúnak ígérkező, de egyelőre csupán papíron létező wellnessgyógyászati ingatlanfejlesztésről és parcellázásról is, ami fontos ökológiai folyosót fenyeget a Balaton egyik utolsó természetes partszakaszán. A Balaton partján öt év alatt hétszeresére nőtt az a terület, ahonnan szándékosan kiirtották a nádat.
++++
Újabb, ezúttal 2,5 millió köbméternyi víz kerül a Velencei-tóba. Az elképzelés az, hogy a Zámolyi-víztározót néhány hét alatt teljesen átvezetik a Velencei-tóba. Ezután akár 11 centimétert emelkedik annak vízszintje -közölte Molnár Krisztián, Fejér vármegye közgyűlésének elnöke. Mire elég ez? Újabb kormányzati blöff?
A vízszabályozásra a 70-es években kiépült rendszer végzetesen leamortizálódott: a Pátkai és a Zámolyi tározók medre feltöltődött, a tározók gátjai elöregedtek, a Császár-víz medre szintén megtelt iszappal, így a rendszer még arra a korlátozott vízellátó szerepre sem alkalmas, amire annak idején létrehozták. A tározók vizének leeresztésekor pedig olyan anomáliákat tapasztalni, amelyekre nincs racionális magyarázat: például, miközben a zámolyi víztározó tele van, a pátkai víztározó vízszintje a leeresztés miatt a szabályozási minimum alá csökkent. A tavon a jó ökológiai állapot biztosítását akadályozó körülmények miatt rendszeresek a halpusztulások.
Miközben a kormány nem sajnált 14 milliárd forintot a tó körbebetonozására, további több mint 40 milliárdot az északi parti kajak-kenu centrum felépítésére, a tó vízutánpótlására nem kíván forrást biztosítani.
Felmelegedő Duna – klímaváltozás, kagylópusztulás és lecsavart erőműve
Gyerekkori emlékeim szerint a Duna hideg. Még a legmelegebb nyári napokon se nagyon kívánkoztunk a vizébe, maximum térdig. Ezt az emléket az elmúlt években kezdik felülírni az egyre forróbb nyarak és a megdöbbentő, 25-26°C-os dunai vízhőmérsékletek. A felmelegedést a hivatalos mérési adatok is alátámasztják. A strandolók örülhetnek, ugyanakkor a víz melegedése, valamint az egyre gyakoribb és szélsőségesebb kisvizes időszakok egyre nagyobb kihívást jelentenek a Duna élővilága és a folyó többi használója, azaz az emberiség számára.
A Duna 2857 kilométer hosszú, mellékfolyóival együtt összesen 19 különböző országot érint, ezzel az egész Föld legnemzetközibb vízgyűjtő-területe. Ez okozza a folyó menedzsmentjével, kezelésével kapcsolatos nehézségeket is, szinte lehetetlenné téve egyszerű adatok összegyűjtését.
A magyar vízügyi hatóságoktól kapott adatok szerint 1965-ben a Duna éves átlaghőmérséklete Budapesten 10,2 °C, Pakson pedig 9,9 °C fok volt, 2022-ben azonban mindkét településen jó 3,5 °C-kal volt magasabb az éves átlaghőmérséklet. Bár voltak eltérések az egyes évek között, az emelkedő trend folyamatos volt az elmúlt évtizedekben.
A Paksi Atomerőmű például másodpercenként 100 köbméter vizet szív be a Dunából, ami egy nap alatt 8,64 millió köbméter vizet jelent. Ezzel nagyjából 3456 darab ötvenméteres versenymedencét lehetne megtölteni – minden egyes nap.
Már a Dunában is kimutathatóak a káros és nagyon sokára lebomló PFA-vegyületek
Aki használ sütőpapírt, szokott mikrós popcorn-t enni, impregnálja a sportcuccait vagy kontaktlencsét hord, az már egész biztosan érintkezett az ún. örök vegyületekkel. A PFA (perfluor- és polifluor-alkil) gyűjtőnéven ismert vegyi anyagokat azért nevezik öröknek, mert rendkívül nehezen és sokára bomlanak le. Így felhalmozódnak a szervezetben és a környezetben. Egy tavalyi tudományos kutatás kimutatta, hogy ezek az anyagok a Dunában és mellékfolyóiban is jelen vannak.
A PFA-k egyszerre víz- és zsírtaszítóak, továbbá nagyon tartósak, éppen ezért rendkívül praktikusak. A hétköznapi termékeken (pl. vízálló sminkek) kívül ipari folyamatokban, többek között tömítésre, félvezetők gyártásánál és orvosi berendezéseknél is használják őket. Könnyen szétterjednek a vízben és a talajban – már vadon élő állatokban és halakban is jelentős mennyiségben kimutatták őket, egészen az Északi-sarkvidékig. Élő szervezetekbe kerülve ezek az anyagok lerakódnak, ami hosszú távon rákos megbetegedésekhez vezethet, károsíthatja a veséket vagy növelheti a vetélés kockázatát.
A bécsi általános iskolák háromnegyedében üdítő helyett már csapvizet isznak a diákok
Bécsben már 350 általános és középiskola csatlakozott a „Vizes iskolák” elnevezésű kezdeményezéshez, amelyet bő egy évtizede indítottak útnak, hogy a diákok egészséges folyadékfogyasztási szokásokat tanuljanak meg: vagyis eleget igyanak napközben és cukros üdítők valamint palackozott vizek helyett a sokkal klímabarátabb csapvizet válasszák.
A projekt eredményeként ma már mintegy 120 ezer bécsi diák iszik kizárólag csapvizet a tanítás alatt, és azt is kiszámolták, hogy ezzel mintegy tízmillió PET-palacktól kímélték meg a környezetet a bő tíz év alatt. A résztvevő iskolákban tanévkezdéskor ugyanis minden elsőosztályos ajándékba kap egy tritán – BPA-mentes – kulacsot a vízműtől, amit mindig újratölthet a csapnál.
VÍZ. JÖVŐ. IDŐBEN. Sok minden történt – DE történt-e valami?
Két évvel ezelőtt hagyományteremtő szándékkal szerveződött a Víz Hete rendezvénysorozat, amelyet a Víz Koalíció, és a Civil Kollégium Alapítvány rendezett meg az idén is. A víz jövője nagy kérdés akkor, amikor az állam megemeli a gazdasági szereplőknek a vízdíjat, miközben a lakosság fizeti meg azt a szolgáltatások, termékek árának emelkedésében. Ugyanekkora kérdés, hogy lesz-e víz a jövőben, mi lesz a hálózatokkal, amelyeknél átlagban egy kilométeren 10-20 hiba is előfordul, mindemellett nagyon sok hálózatban a víz több mint fele elfolyik a rendszerből.
A víz világnapi kerekasztal-beszélgetésen volt, aki 30 éves felújítási tervről beszélt, volt, aki szerint 10-15 év alatt rendbe lehetne hozni a vízhálózatot, ha lenne erre kormányzati szándék. De a kormány 30 évre titkosította még azt is, hogy az árszabályozás mögött milyen koncepció van.
Általában Budapesten és Miskolcon van a legtöbb csőtörés, de tavaly nem Budapest vezetett, hanem Kecskemét, ahol több százzal nőtt a hibák száma. Nem volt felújítás a rendszerek 18,8 %-kában. Szerinte sikerült a jogszabályt a víziközműszolgáltatás fenntarthatóságát veszélyeztető szociálpolitikai jellegű, de alapvetően politikai eszközzé átalakítani.
Tüttő Kata Budapest főpolgármester-helyettese elmondta, „Az igazi baj, hogy a gazdasági szereplők sem fizetik meg a hálózat életben tartását még az emelt díjban sem. Budapesten 5 ezer kilométer vízvezeték van, ha száz évet nézek, ebből évente ötven kilométert kellene cserélni, csakhogy kettőezer kilométer van a műszaki élettartama végén. Ezt 30 év alatt lehetne ledolgozni, mert Budapest teherbíró képességének is van egy határa, hogy mennyi vízcsövet lehet kicserélni egy évben. Elméletben ma 0 kilométerre nyújt fedezetet a vízdíj, az elmúlt 10 év rekonstrukciói gyakorlatilag majdnem mind uniós forrásból valósultak meg.
végére logó mérték + ökotárs A műsor az Ökotárs Alapítvány és a Mérték Médiaelemző Műhely pályázati támogatásával valósult meg.
Az itt megjelenő vélemények nem tükrözik a támogatók álláspontját.
A 2022. április 22-én, a Föld Napján indult heti hírháttér podcastunk adásait meghallgathatja Soundcloud oldalunkon, elérheti az anchor megosztón keresztül több alkalmazásban (breaker; google podcast; overcast; pocket cast; RadioPublic; ezekben fel is iratkozhat ránk)
Podcastunk RSS-csatornája itt található.
