Gyorsan kell reagálniuk a vállalkozásoknak, mert egyre tudatosabban keresik azokat a turisztikai szolgáltatókat az utazók, ahol a kikapcsolódás során kevésbé terhelik a környezetet. Viszont szemléletformálásra van szükség, hiszen nem csak a hulladékkezelés és az energiaellátásból áll a fenntartható működés, hanem például a munkatársak képzése, a marketing tevékenység is befolyásolja ezt.
A Dél-dunántúli Ökoturisztikai Klaszter tagjai ezt a törekvést támogatva dolgoztak ki egy olyan auditot, amely segíti a fejlődést, könnyen átláthatóvá teszi, hogy mely területeken kell még az adott szolgáltatónak lépést tenni, hogy felelősségteljesen működjön. „Már 30 szolgáltatót sikerült auditálnunk, köztük éttermeket, szálláshelyeket és rendezvényeket” – mondta Dr. Gonda Tibor, a klaszter titkára, a Pécsi Tudományegyetem Marketing és Turizmus Intézet adjunktusa. Ez egy nagyon jó kiindulási alap lehet, egy teljes képet adhat a jelenlegi működésről és rámutat, hogy milyen fejlesztéseket érdemes még megtenni – tette hozzá a szakember.
Herner Katalin, a KÖVET Egyesület ügyvezetője szerint a vállalatoknál a fenntarthatóbb működésre van igény, terjed ez a szemléletmód és a vállalatok keresik a lehetőségeket. A KÖVET törekszik rá, hogy a környezetvédelem, fenntarthatóság ne csak egy marketing szempont legyen, hanem egy általános gondolkodásmód. Tapasztalatuk szerint a fő motiváció a változtatásra jellemzően a vezetéstől jövő elkötelezettség a fenntarthatóság felé. Hosszú távú befektetés a felelősségteljes működés, amely valódi elköteleződést igényel a vállalatoktól. Ennek egy példája a Katica Tanya, ahol az élményeken felül a gyakorlatban is megtapasztalható hogyan működik egy olyan vállalkozás, ahol valamennyi üzleti döntés során a fenntarthatósági szempontok élveznek prioritást.
„Számunkra a környezetünkkel való harmóniában élés a legfontosabb fejlesztési alapelv. Ez olyannyira fontos, hogy egy fejlesztésünk hiába profitábilis, de ha maradandó környezeti hatásai lennének, akkor azt nem valósítjuk meg – mondta Handó János a Katica Tanya tulajdonosa. A 13 hektáros élménypark mottója, hogy „a Földet nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól vettük kölcsön” és ez a szemlélet vezérli őket a működés során a megújuló energia ellátástól, a vízhasználatig, a konyha működésén és az attrakciók környezeti hatásain át valamennyi tevékenység során.
A Katica Tanya esetében a családok szemléletformálása is a cél, hogy a hozzájuk látogatók átgondolják, hogy egyénként hogyan tudnak hozzájárulni a környezet megóvásához és azt hogyan tudják a mindennapokban megvalósítani.
„Természetesen folyamatosan tanulunk, fejlődünk, rengeteg fejlesztést a vendégek visszajelzései alapján vittünk véghez” – tette hozzá az élményközpont vezetője. Például egy bolíviai vendég mutatott rá, hogy ivóvízzel öblítik a wc-t és ez milyen felesleges. Ekkor elkezdték körbejárni a lehetőségeket, saját kutat fúrtak, esővíz gyűjtőt építettek, a meglévő vízhálózat mellé még egy új csőrendszert alakítottak ki, így mára azokon a helyeken, ahol nem emberi fogyasztásra használják a vizet, ott ebből a kútból vagy az esővíz tározóból származó víz folyik. De ez a szemlélet megjelenik az attrakciók fejlesztése során is, ezért váratott magára az elektromos gokart pálya létesítése is, mert olyan megoldást kerestek, ami valóban nem terheli a környezetet.
A Katica Tanya teljes elektromos áram és hő igényét – azaz fűtés s használati meleg víz – megújuló forrásból állítja elő köszönhetően a napelem parkjainak, a nap kollektoroknak és a biomassza alapú kazánjainak. Gázt egyáltalán nem használnak. A látogatók pedig fizethetnek hulladékkal is, a jegyük 10%-át fedezhetik papír, aludoboz vagy PET palack átadásával.
A lehetőség adott, a turisztikai szolgáltatóknak lehetőségük van felmérni, hogy jelenlegi tevékenységük mennyire környezettudatos, az ebben járatos egyesületek szívesen segítenek egy fejlesztési tervet összerakni, a technológia is az Ő oldalukon áll, hiszen a fejlesztések többsége már elvégezhető. A kérdés, hogy képesek-e valóban elköteleződni a fenntartható működés mellett.
