A Jangce alsó szakaszai annyira kiszáradtak, hogy feljebb megnyitnak egy duzzasztógátat és naponta 5 milliárd köbméter vizet juttatnak a folyóba. Az egyik ok a körültekintés nélküli duzzasztók építése.
Víz híján ugyanis nemcsak a mezőgazdasági területek száradtak ki, de az emberek sem jutottak ivóvízhez, sőt jelentős ipari létesítmények is áram nélkül maradtak. Egy neves kínai szakember szerint a gond nemcsak az esőzés elmaradásában, hanem a körültekintés nélküli duzzasztók építésében is keresendő.
Ázsia legnagyobb folyója, a Jangce komoly bajba került és alig csörgedezik víz a kínai ipar legfőbb természeti bástyájának tartott folyójában. Az ötven éve nem látott szárazság az elmúlt napokban már felborította a folyó mellé települt gazdaság életét is, ezért az illetékesek úgy döntöttek, hogy a folyó felső szakaszán nemrégiben megépült hatalmas duzzasztóból engednek vizet a Jangcéba.
A Három szoros gát megnyitására most először kerül sor, és két hét alatt 5 milliárd köbméter vizet engednek naponta a folyóba, hogy legyen miből öntözni az idei vetést, biztosítsák a szükséges vizet az ivóvíz előállításhoz és nem utolsósorban a vízhozam égető a Jangce menti flóra és fauna megmentéséhez. A döntést az is gyorsította, hogy a Jangce deltájában élő 400 millió ember, valamint a kínai gazdasági élet 40 százaléka kénytelen volt áramkimaradásokat elszenvedni, mivel a vízerőművek víz híján nem működtek.
A szárazságot elsősorban az esők elmaradása okozta, Hubei tartományban január és április között például 40 százalékkal kevesebb eső esett, mint az elmúlt ötven évben tapasztalható volt. A szárazság azonban komoly károkat okozott Sanghajban, Csiangszuban és Hunanban is. 1300 tó teljesen kiszáradt, így a mezőgazdasági területek öntözése és a vízellátás megakadt. A vízhiány közvetlenül 4.4 millió ember hétköznapjait érintette és körülbelül 3.2 millió háziállat is vízhiánytól szenvedett. Az egyre keskenyedő és egyre sekélyebb Jangcén, valamint a folyó alsó részének mellékfolyóin hetek óta nem tudnak közlekedni a kisebb hajók sem, a nagyobb konténerhajóknak pedig már 220 kilométeres szakaszon tilos a hajózás. A központi kormányzat vízpumpákat és diesel generátorokat rendelt Hubei térségébe, hogy valamelyest mérsékeljék a vízhiányt, ám ez nagyon költséges eljárás.
„Elsősorban a a csapadékhiány okozta a szárazságot, de abban is van igazság, hogy a Jangcéra épült Három szoros duzzasztógát megépítése is számos negatív hatással jár a folyó alsó szakaszainak vízellátásánál” – vélekedik Ma Jun, Institute of Public and Environmental Affairs alapítója. “Ez is jelzi, hogy a Jangce vízellátása nem korlátlan és nem tehetünk meg mindent ezzel a folyóval. A mostanihoz képest, sokkal nagyobb szükség van a megőrzésre és a természetvédelmi központú gondolkodásra” – vélekedett a kínai Ma Jun.
