A világ legnépesebb országának, Kínának a nagyvárosai újító megoldásokat keresnek a szennyező közlekedés és az egyre duzzadó lakosság okozta problémákra.
Jelenleg a kínai népesség fele városlakó, a következő években azonban további 350 millió ember áramlik a megapoliszokba, így a városi lakosok száma 2030-ra várhatóan eléri majd az egymilliárdot a McKinsey & Company intézet becslése szerint. A példa nélkül álló urbanizáció révén több mint kétszeresére nő a legalább egymilliós lélekszámú városok száma, és meghaladja a 220-at. Ehhez ötmillió épület, közöttük 50 ezer felhőkarcoló, azaz tíz New Yorknak megfelelő mennyiségű építmény létrehozására lesz szükség az intézet szerint.
A folyamat máris hatalmas nyomást gyakorol a nyersanyaghiánnyal küzdő Kínára, és növelheti a társadalmi feszültségeket. Jonathan Woetzel, a McKinsey sanghaji illetékese szerint a jövőben növekedhet a bizonytalanság. "Az urbanizáció lényegében abból áll, hogy fognak valakit és egy olyan helyre helyezik át, ahol senkit sem ismer, és ahol kisebbek a jogai, mint a korábbi lakóhelyén – vélekedett.
Olyan emberekkel kell együtt élnie, akikkel korábban soha sem találkozott, a szó szoros értelmében más nyelvet beszélnek, és nem egyformák a jogaik és kötelességeik."
A városokba irányuló tömeges migrációnak hatalmas ökológiai következményei is vannak.
Az értékes termőföldeken növekvő víz- és energiaigényű magas lakóházakat húznak fel – fejtette ki Lu Duan-fang, a Sydneyi Egyetem tanára, városfejlesztő szakember. – Több energiába kerül, hogy egyre több földműves alkalmazkodik a modern városi életmódhoz: egyebek között mikrohullámú sütőt, mosógépet használnak. A kiterjedt telekeladások, amelyek valóságos áldást jelentenek a helyi önkormányzatok számára, Kína élelmiszerbiztonságát is fenyegetik, mert csökken a növénytermesztésre és legeltetésre igénybe vehető terület.
Kínai megapolisz születőben
Harmincévi féktelen gazdasági növekedés után az olyan városok, mint Peking és Sanghaj valósággal fuldokolnak a teljes ausztrál népességnek megfelelő nagyságú lakosságtól. Nem véletlen, hogy a városi önkormányzatok korlátozásokat vezettek be az utakon elhaladó autók számára, és felkérték a lakosokat és a vállalatokat, hogy költözzenek a külterületekre.
A McKinsey & Company jelentése szerint elképzelhető, hogy a környezetvédő technológiákba történő beruházások elégtelen szintje miatt kétszeresére nőtt nyersanyagigény és a máris aggasztó mértékű légszennyezés kritikus szintet ér el a következő években.
A szakértők egyidejűleg arra is rámutatnak, hogy más országokhoz képest Kínában hatékonyabban sikerült a falusi milliók városokba történő integrálása. "Itt nem látni olyan óriási bádogvárosokat, mint Indiában, Kairóban, Lagosban vagy Dél-Amerikában" – mondta Paul Kriss, a Világbank szakértője.
Kapcsolódó anyagok:
