A gazdasági növekedés üteme nem teszi lehetővé a környezeti és társadalmi erőforrások szükséges és elégséges mértékű megújulását. A fenntarthatóság felé való átmenet középpontjába a nyers gazdasági érdekek helyett az embert és a közösséget kell állítani.
A megváltozott gazdasági és éghajlati viszonyokhoz való tudatos és intelligens alkalmazkodás az innovációra irányuló képesség és készség meglétét is igényli – fogalmazott Bencsik János energiaügyért és klímapolitikáért felelős államtitkár "A hazai klímapolitika és a környezeti fejlesztések összefüggései az oktatással" című konferencián tegnap Tatabányán.
A globalizáció egységesíti a termelést, a fogyasztói szokásokat, egyszerűbb gondolkodási és viselkedési szokásokat eredményez. Megszünteti a családi hagyományokra alapozott, megértett és elsajátított, gyakorlatban is alkalmazott tudás meglétének értékét és elismertségét. Át kell tehát állítani a váltót a globalizációról a lokalizációra. Minderre hamarabb lesz szükség, mint ahogy azt korábban feltételezni lehetett – húzta alá az államtitkár.
Bencsik János hangsúlyozta, hogy a Nemzetközi Energia Ügynökség legfrissebb jelentése szerint az üvegházhatású gázok légköri koncentrációja 2017-ben elérheti a kritikus szintet. Mindez azt jelenti, hogy 2017 után elveszhet annak esélye, hogy a globális átlaghőmérséklet emelkedése 2 Celsius fokra korlátozható. Ez a globális célkitűzés csak akkor teljesülhetne, ha ettől az időponttól kizárólag nulla kibocsátású erőművek, épületek, ipari üzemek és közlekedési eszközök épülnének, kerülnének forgalomba. Az eddig bejelentett vállalások is arra lennének elegendőek, hogy 3.5 Celsius fok környékén álljon meg az emelkedés. Ha ezek az ígéretek is beváltatlanok maradnának, az akár 6 Celsius fok feletti átlag hőmérsékletemelkedést is eredményezhetne. Mindez pedig a kárpát-medencei létfeltételek radikális megváltozásához vezethet, ezért Magyarország számára a sikeres alkalmazkodási feltételek megteremtése az elsődleges cél. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia módosítását követően haladéktalanul megkezdődik egy Nemzeti Alkalmazkodási Stratégia megalkotása is.
A takarékos anyag- és energiahasználat minél szélesebb körű elterjedése érdekében a Nemzeti Energiastratégia keretrendszerébe illeszkedve, a természetvédelmi szövetségek bevonása mellett, megindult a szemléletformálási cselekvési terv elkészítése is. A nemzeti célok elérése érdekében először is a humántőkébe kell befektetni: vissza kell találni a család, a gyermek, az idős, elesett emberek tiszteletéhez, a pazarlásról a takarékos és értékvédő fogyasztásra kell áttérni. A társadalmi tőkébe történő befektetéssel pedig a közösségi öntudattól a nemzettudatig terjedő életérzés megerősítésére kell törekedni. Fel kell értékelődnie a helyi termékeknek, vállalkozásoknak és a lokális közjó tiszteletének – zárta beszédét az államtitkár.
