A Föld éjszakai arcáról készült legújabb felvételek komoly problémákra hívják fel a figyelmet: a fényszennyezés mértéke több helyen súlyosan meghaladta az elfogadható mértéket.
Az Amerikai Geofizikai Társaság (American Geophysical Union) 2012. december 5-i ülésén mutatták be azokat a fényképeket, melyek a Föld éjszakai látványát mutatják a világűrből. A teljes planétát lefedő kompozit kép korábban nem látott felbontásban mutatja be globálisan a fényszennyezés forrásait, a városi fényeket. A NASA és a NOAA (National Oceanic and Atmospheric Administration) új műholdja, a Suomi National Polar-orbiting Partnership (SNPP) egy olyan érzékelőt is vitt magával, amely képes az éjszakai Föld megfigyelésére. Az eszköz arra is alkalmas volt, hogy az éjszaka szárazföldet érő Sandy-hurrikánt holdfényben fotózza. Az érzékelő érzékenysége elegendő ahhoz, hogy pl. egy magányos hajót kimutasson a tengeren. Az eszköznek számos alkalmazása lehet, pl. segítheti a meteorológiát is, hiszen több felhőtípus éjszaka keletkezik.
Az éjszaka sehol sem olyan sötét, mint gondolnánk – hiába nevezték el a földgolyót mutató éjszakai felvételt „fekete üveggolyó”-nak, nehéz rajta igazán sötét területeket találni. Bolygónk felszínét sűrűn bepiszkítja a túlzó és veszteséget jelentő világítás, ami fényszennyezést okoz. A pazarló fények nem csak a csillagos égbolt látványát veszik el tőlünk, hanem jelentős mennyiségű energia elpocsékolását és egészségügyi kockázatot is jelentenek. A probléma megoldásával jelentős pénzt takaríthatnánk meg, csökkenthetnénk a fény természetes környezetünkre gyakorolt hatását, és sok esetben még jobban is láthatnánk éjszakai környezetünket.
Az SNPP éjszakai kamerájának egyik érdekessége, hogy érzékenységét pixelenként szabályozzák – a fényességhez alkalmazkodva –, ezzel a képek dinamikus tartományát jelentősen növelik. A földfelszínre vetített felbontóképessége 750 méter – így a teljes planétát lefedő mozaik mérete 54.000×27.000 pixel. A hazánkról kivágott részlet is több mint 1000 pixel szélességű – a városokon kívül a nagyobb falvak is azonosíthatók a képen.
Magyarország éjjel. A Balaton körvonalát a part menti települések fényei élesen kirajzolják.
Az SNPP-felvételek jól mutatják a városokból és a főútvonalakról az égbolt irányába távozó fényt. A kép tanúbizonysága szerint a városok többsége a kelleténél fényesebb – amiért legtöbbször a nem megfelelően irányított lámpatestek a felelősek. Egyedül az Egyesült Államokban dollár milliárdok mennek veszendőbe évente azért, mert a szükséges területek helyett az égbolt irányába távozik a fény jelentős része – jelenti ki a Nemzetközi Csillagoségbolt Szövetség (IDA) témához kapcsolódó közleménye. „A Földünkről készült »fekete üveggolyó« képek nyilvánvalóvá teszik, hogy nagyon sok munkánk lesz még, hogy megbirkózzunk a fényszennyezés problémáival” – mondta Bob Parks az IDA ügyvezető igazgatója. „A világítás káros hatásai messze túlmutatnak a csillagászaton.” Túlméretezett és rosszul irányított világítási berendezések zavarhatják a denevéreket, a költöző madarakat, s még sorolhatnánk az érintett élőlényeket, beleértve magát az embert is. Az okozott problémák jelentős része elkerülhető lenne, ha minden külső világítás lefelé irányulna, ha csak akkor és olyan mértékben használnánk őket, amikor és amennyire arra szükség van. Megfelelő világítással a „fekete üveggolyó” egy kicsit elhalványítható lenne, s halványabb csillagok is visszatérnének éjszakai égboltunkra.
Mindez nem csak az IDA javaslata, ez év augusztusától az Országos Településrendezési és Építés Követelmények (az OTÉK) elnevezésű kormányrendelet is ezt írja elő. Bízunk benne, hogy a törvénynek pozitív hatásai lesznek, és a „fekete üveggolyó”-hoz hasonló későbbi világűrből készült felvételeken nem további kifényesedést, hanem kellő szintre csökkenő városi fényeket láthatunk majd.
A műhold felvételei megtalálhatók a NASA „Föld Obszervatórium” (Earth Observatory) honlapján, az itt közölt képek is onnan származnak.
