Az elefántagyar iránti keresletet kielégítő orvvadászat természetes visszahatásaként felére csökkent az afrikai elefántok agyarának átlagos hossza az utóbbi százötven évben az Oxfordi Egyetem kutatói szerint. Hasonló zsugorodást figyeltek meg az állatok indiai rokonainál is.
Egyes tudósok a darwini evolúció élő példáját látják a jelenségben, amelyet a domináns hímelefántok tömeges mészárlása idézett elő. Csakhogy az evolúciós változások több ezer év alatt mennek végbe, míg az elefántagyar hosszának a megfeleződése a 19. század közepétől játszódott le.
Az Oxfordi Egyetem zoológusai vizsgálatuk során arra a megállapításra jutottak, hogy a legnagyobb agyarral rendelkező, hatalmas testű hímelefántok utáni hajsza gyökeresen megváltoztatta az ormányosok természetes szaporodási módját. Mivel a vadászat, illetve orvvadászat következtében a nagy hímek tömegével elhullnak, a rövidebb agyart növesztő kisebb termetűek több utódot képesek nemzeni. Egy idő után a borjúk eleve kisebb agyarral jönnek világra, és hosszabb távon az agyar átlagos mérete jelentősen zsugorodhat.
Iain Douglas Hamilton, a Save the Elephants nevű állatvédelmi csoport vezetője, aki részt vett a tanulmány elkészítésében, közölte, hogy az adatokat kereskedelmi statisztikákból, illetve a vadászok feljegyzéseiből gyűjtöttek össze. "Elképzelhető, hogy az eredmény részben az idősebb állatok hiányának tudható be, de az is lehetséges, hogy egyfajta genetikai kiválasztódási nyomás alakult ki a nagyobb agyarmérettel szemben, és ez a szelekciós folyamat erősebbnek bizonyult az agyar hasznosságánál a tehenek kegyéért folytatott versenyben" – fejtette ki a The Daily Telegraph című brit lapnak.
Becslések szerint az afrikai elefántok állománya az 1970-es években tapasztalt 1,2 millió egyedről kevesebb mint félmillióra csökkent mára.
