Európában az összes elfogyasztott energia 40 százalékát az épületekben használjuk fel, ezért foglalkozik kiemelten az Európai Unió is a lakások, közintézmények enegiahatékonyságával. A 2002-es, e témában első uniós irányelv tette kötelezővé az épületek energetikai igazolását építés, eladás vagy bérbeadás esetén.
Az uniós követelmények szigorodásával a magyar szabályozás is lépést tartott, így jelenleg minden új épület építése, vagy a meglévő eladása illetve bérbeadása esetén kötelező az energetikai tanúsítvány kiállítása, kivéve ha az épület kisebb 50 négyzetméternél, műemléki védettségű, hitéleti rendeltetésű, üdülő vagy ideiglenes építmény. Az eladásra vagy bérbeadásra vonatkozó reklámban is fel kell tüntetni az ingatlan energetikai besorolását, amennyiben a tanúsítás megtörtént.
Az energiatanúsítvány tíz évig hatályos műszaki dokumentum, amely a háztartási gépek (hűtők, mosógépek, mosogatógépek) energiafogyasztási címkéjéhez hasonlóan a lakás, épület energiaállapotát értékeli. Független szakértő készíti el, aki a tanúsítványban az energia megtakarítás lehetőségeire is javaslatot tesz. Az energiafogyasztás alapján a tanúsítvány energetikai osztályokba sorolja az ingatlanokat. A minősítési skála a legkedvezőbb „A+" kategóriától, amely a fokozottan energiatakarékos minősítést takarja, a legkedvezőtlenebb „I", azaz rossz minősítésű kategóriáig terjed. A „C" kategória az, amelyik éppen megfelel a jogszabályban rögzített energetikai követelményeknek, se nem jobb, se nem rosszabb az előírásoknál.
A tanúsítvány leginkább arról tájékoztat, hogy az adott épület műszaki állapota (szigetelése, fűtési rendszere, hővesztesége) alapján mekkora lesz az éves várható energiafogyasztása. Ha a lakásunk üzemeltetéséhez, azaz a fűtéshez, hűtéshez, vízmelegítéshez több energiára van szükség, mint amit az aktuális műszaki követelmények előírnak, akkor „C" kategória alá kerül az ingatlanunk.
Ha az épület energetikai minősége nem éri el a „követelményeknek megfelelő kategóriát, a tanúsítvány energia megtakarításra irányuló javaslatot is tartalmaz. Ez a javaslat lehet azonnal kivitelezhető energia megtakarítási megoldás, vagy hosszabb távon megvalósítható, energiahatékonyságot növelő, felújítási, korszerűsítési munkák elvégzéséhez kapcsolódó ajánlás.
Többlakásos épületeknél, akár új építésűek, akár régiek, célszerű az épület egészére elkészíttetni a tanúsítványt, mert így a tanúsítás lakásonkénti költsége megoszlik a lakók között, de kiállítható az energetikai címke az épület önálló rendeltetési egységére is.
Tanúsítást a Magyar Mérnöki Kamara vagy a Magyar Építész Kamara névjegyzékébe felvett tanúsítók végezhetnek. A szakemberek kiválasztásánál segít a lakcimke.hu weboldal.
Új ingatlan esetén a tanúsítás egyszerűsített eljárásban, a kivitelezési tervdokumentáció alapján készül. Ha az épület a tervnek megfelelően készült el, és ezt a felelős műszaki vezető igazolja, akkor a tanúsító könnyen megállapíthatja az épület energetikai besorolását. Ha azonban az épületben a tervhez képest megváltozott valamilyen lényeges jellemző, akkor az igazoló számítást újra el kell végezni és az alapján kiállítani a tanúsítványt.
A nem új épületek is tanúsíthatók egyszerűsített eljárással, ha már rendelkezésre áll egy hasonló méretű, alakú, fűtésű és melegvíz-ellátású lakás tanúsítványa. Ekkor csak az esetleges különbségeket kell számításba venni (ablakcseréket stb.).
Ha nem állnak rendelkezésre az épület tervei, a tanúsítónak a helyszínen fel kell mérnie a lakás paramétereit, például, hogy miből épült a ház, milyen az alaprajza, milyen vastagok a falak, hőszigeteltek-e, milyen az ajtók, ablakok állapota, milyen típusú és korú a fűtési rendszer. Ennek során sor kerülhet műszeres vizsgálatra is, pl. hőkamerás felvételre, vagy a nyílászárók légtömörség mérésére. Létezik olyan módszer, amelyben a mért energiafogyasztásból következtetnek az épületek energetikai tulajdonságaira.
A helyszíni adatfelvétel és egy előre meghatározott számítási módszertan alapján állapítják meg az épület energetikai besorolását. A számítást általában szoftverek segítik, így néhány napon belül kézhez is kaphatjuk otthonunk lakcímkéjét.
A tanúsítás ára a ráfordított időtől és a feladat bonyolultságától függ. A jogszabály szerint legfeljebb két órára számított, egyenként 5500 forintos óradíjat és indokolt költségeket (utazás, fényképezés, fénymásolás) számíthat fel a tanúsító. Ha alaposabb műszaki felmérésre vagy tudományos feltárásra van szükség, az óradíj elérheti a 12.500 forintot, és – a költségtérítésen kívül – erre jönnek még az esetleg szükséges speciális vizsgálatok, illetve a további szaktanácsadás költségei. A tanúsítvány legfontosabb része a fogyasztáscsökkentő energetikai javaslat, ami lehet a megfelelő hőszigetelés, a nyílászárók cseréje, a helyes árnyékolás, vagy hosszabb távú beruházásként a megújuló energiaforrások, mint a szél, a nap, a földhő használata.
Az épületenergetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban személyre szabott információkat szerezhet a veszprémi ZöldLakban. A Diófa utca 3.-ban egy közel 100 éves romházból varázsolt környezetvédelmi lakossági bemutató központként funkcionáló ZöldLakot a Kör Alapítvány, melyre a környezet és energia operatív programból 47 millió forintot nyertek. A Magyarországon egyedülálló program lényege egy olyan zöld lakás létrehozása, és öt éven keresztül bemutatóközpontként való üzemeltetése, ahol a látogatókkal működés közben megismertetik azokat a környezettudatos megoldásokat, amelyekkel gazdaságosabbá, hatékonyabbá, zöldebbé tehetik a saját lakásukat. Nem drága, csúcsminőségű beruházásokra kell gondolni, hanem olyan megfizethető megoldásokra, amelyeket bárki megtehet, kialakíthat. A bemutatandó praktikák mellett részletes leírás is található számításokkal, hogy mindenki tudja, mivel járhat otthonának környezetbarátabbá tétele.
Kapcsolódó anyagok:
Ésszerűen fűtsünk fával! 2.rész
