Friss az élmény, hogy a Kossuth tér rendezésével kapcsolatos munkák, a tér brutális legyalulása, a fák kiirtása a lakosság és a civil szervezetek véleményének teljes figyelmen kívül hagyásával történt. Az ügyben tiltakozó civil szervezetek ügyféli jogállást sem kaptak a környezetvédelmi engedélyezési eljárásban, amiről pedig még az ügyészség is megállapította, hogy jogellenes volt.
A Kossuth téri fakivágás esetében a közigazgatási hatósági eljárásról szóló törvény írta elő, hogy az eljárásba be kellett volna vonni azokat a civil szervezeteket, amelyeknek a tevékenysége valamely alapvető jog védelmére vagy valamilyen közérdek érvényre juttatására irányul, és a hatóság e direkt törvényi előírást hagyta figyelmen kívül, mert a civil beleszólás akadályozta volna a rapid fairtást. Ha ilyen törvényi kötelezés nincsen, a nagyjelentőségű településrendezési döntésekben való részvételi jog akadálymentes gyakorlására még kevésbé számíthatnak a civilek.
Az épített környezet kialakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény korábban maga szabályozta lakosság, illetve a civil szervezetek közreműködésének a módját a településrendezési ügyekben. A törvényben biztosított nyilvánosság lehetővé tette, hogy a lakosság és a civil szervezetek időben és érdemben nyilváníthassanak véleményt a szerintük problémás építési szabályozások, beruházások területi előkészítése ellen.
Egy módosítással azonban e törvény változott, a tervezett településrendezési dokumentumok nyilvános közzétételi kötelezettsége megszűnt, a véleményeztetés, az egyeztetés módját 2013. január elseje óta már nem az építési törvény, hanem a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet írja elő. A kormányrendelet az önkormányzatok feladatává teszi a településrendezési ügyekben az ún. partnerségi egyeztetést. Ez azt jelenti, hogy az önkormányzatok maguk határozzák meg, hogy az eljárás első szakaszában az egyeztetésben részt vevő partnereket milyen módon és eszközökkel tájékoztatják, és legfőképpen ők döntik el, hogy mely ügyekben kiket, milyen civil szervezeteket tekintenek partnernek, akiknek – az egyébként semmire nem kötelező – véleményét ki kell kérni.
Fakivágás a Kossuth téren
A korábbi civilbarát jogi környezet ellenére is számos elkeserítő tapasztalattal rendelkező zöld szervezetek most joggal tarthatnak attól, hogy az önkormányzati partnerségi rendeletek sokkal inkább az aggályoskodó civil szervezetek elhárítására, mint a döntéshozatalt megelőző egyeztetésben történő részvételük elősegítésére irányulnak majd. Ezzel pedig újabb szakadás keletkezik a környezeti információkhoz való hozzáférést és a társadalmi részvételt előíró aarhusi egyezmény eszméjének hazai alkalmazásában.
