Inváziós növényektől mentes, tiszta magterületeket hoznak létre a Kiskunsági Nemzeti Parkban uniós támogatással. Gyomlálással, kaszálással, legeltetéssel, kivágással, és egyes esetekben, nagyon körültekintően alkalmazott vegyszerezéssel távolítják el a nem kívánt fajokat.
Az ún. invazív vagy inváziós fajok felfalják az őshonos növények élőhelyeit és kiszorítják őket a homokterületekről. Ahol ezek a növények elterjednek, ott a változatos, sokszínű táj helyett egysíkú gyommezők alakulnak ki. A Kiskunsági Nemzeti Park most uniós támogatással folytatja az invazív növények visszaszorítását. Gyomlálással, kaszálással, legeltetéssel, kivágással, és egyes esetekben, nagyon körültekintően alkalmazott – a növényre juttatott – vegyszerezéssel távolítják el a nem kívánt fajokat.
Joggal merülhet fel a kérdés, hogy nem veszélyes-e a vegyszerezés egy természetvédelmi területen, esetleg nincs-e valamilyen hatással a környéken lakókra? „A vegyszeres irtást csak ott alkalmazzuk, ahol semmi más nem vezet eredményre. A mi célunk is az, hogy a védett természeti területek, és azok környéke ne szennyeződjön a növényirtás során. Épp ezért a munkát növényvédelmi szakvizsgával rendelkező szakemberek irányítják, és speciális, gyorsan lebomló vegyszert használnak méghozzá úgy, hogy az anyagot kenéssel, vagy pontszerű szórással célzottan az adott növényre juttatják ki.” – mondta Vajda Zoltán a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője, a program vezetője.
selyemkóró irtás a Kiskunsági Nemzeti Parkban
Eltávolítandó növényfaj például az ártereken a gyalogakác, a homokterületeken pedig a selyemkóró, más néven vaddohány. Bár az utóbbi kétségtelenül jó mézelő, a védett területeken azonban nagyon komoly kárt okoz, éppúgy, mint a mély gyökerű, kiirthatatlan gyomok egy kiskertben.
A munkálatok csak a nemzeti park területein folynak majd, és a Fülöpházi homokbuckák, az Ágasegyháza Orgoványi buckák, a Bugaci ősborókás, valamint a Kéleshalmi homokbuckák területén, összesen mintegy 2200 hektárt érintenek. Mivel az invazív fajok eltávolítása rendkívül sok időt és kézzel végzett precíz munkát igényel, ezért a 2015-ig tartó természetvédelmi projekt várhatóan 130-150 helyi lakosnak is munkalehetőséget biztosít majd.
Néhány érdekesség az inváziós növényekről általában:
• Az Európai Unióban 12 milliárdot, az Egyesület Államokban 80 milliárd eurónak megfelelő összeget költenek évente az invazív növények elleni védekezésre.
• Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 163 különösen veszélyes inváziós fajt tart számon Európában.
• A selyemkóróval legfertőzöttebb területek: Bács-Kiskun-, Tolna-, és Jász-Nagykun-Szolnok megye.
• A selyemkóró kaszálással, gyomlálással vagy legeltetéssel kiirthatatlan. A gyökere olyan anyagot termel, amely után számos gabona-, és más növényfaj nem képes életben maradni a területen.
• Az egyik legrégebbi tájidegen inváziós növényfaj hazánkban az akác, a legújabb pedig az igen veszélyes kaukázusi medvetalp, amely már a Kiskunságban is felbukkant, és ami nagyon súlyos, égési sérüléshez hasonló bőrirritációt okoz.
kiskunsági buckás táj
A projekt alapadatai:
Címe: Tájidegen, inváziós növények visszaszorítása a Duna-Tisza köze legértékesebb homokterületein
Összköltségvetése: 791.899.161 Ft
Kivitelezésének ideje: 2013. 07.31. – 2015. 06.10.
