A falvak jövőjét is féltik a dél-somogyi családi gazdálkodók. Kimaradtak a családi gazdálkodók, az őstermelők a helyi agrárgazdasági bizottságokból, kinek az érdekeit fogják így képviselni a létrejött testületek? – kérdezték babócsai családi gazdálkodók, azt állítva: Bolhón és Barcson is hasonló módon zajlott a bizottságok megválasztása.
– Egy lapot kifüggesztettek a bizottság-választásról az önkormányzatnál, ennyivel elintézettnek vették a tájékoztatást – mondta a babócsai Kovács István. – Mi, kistermelők azt sem tudtuk, mi lesz, hogyan lesz. A helyi Határőr Zrt. vezetői azonban jólinformáltként még a helyi kamarai tagok névsorát is megkapták az agrárkamarától, végigjárták őket és meghatalmazásokat kértek tőlük a szavazáshoz Könnyen tehették, sokan függő viszonyban vannak a zrt.-vel… Így történhetett, hogy az ötfős bizottságba négyen is bekerültek: az elnökasszony, két főrészvényes, meg a főagronómus felesége. Az ötödik egy gazda lett, nyilván a látszat kedvéért. Ők képviselik majd a helyi gazdák érdekeit?
A helyi földvédelmi bizottságok a földtörvény értelmében vétójoggal rendelkeznek majd akkor, amikor eldől, hogy kik juthatnak helyben földhöz. Ez a bizottság vajon kinek az érdekeit képviseli majd? Nem elég, hogy az állami földbérlet-pályázaton is hoppon maradtak a helyi családi gazdálkodók, ezzel már teljes egészében megpecsételődött a jövőnk. Nekünk nem volt lehetőségünk felkészülni a választásra, a zrt. vezetőinél volt az információ, s mint mindig, az információ ma is hatalom. De vajon ezt akarja a kamara, a kormány? Nem arról volt szó, hogy a gazdák érdekei mindenek előtt?
Kovács István egy közelmúltbéli nagybajomi agrárkamarai fórumra emlékeztetett, ott is többször elhangzott: „a gazdák érdekében”. – Most már meg kell hogy kérdezzem: ki a gazda? A zrt.-főrészvényesek, akik csak a milliókat veszik föl, vagy az, aki fölül a traktorra és túrja azt a kis földjét? Tudatni szeretnénk a vidéki emberekkel, hogy figyeljenek oda, mert a „zöldbárók” megint mindent elhappolnak előlük. Nekem már megüzenték, hogy a „szálkereszt a homlokomon van”, mert ki merem nyitni a számat, de nem félek. Ez a réteg bízott az ígéretekben, de már látszik, hogy a szép szavaknak pont az ellenkezője történik. Tudják egyáltalán a kormányzati emberek, hogy mi folyik vidéken? Sejtik, hogy készül a falu „halálos ítélete”? Babócsán a Határőr Zrt. hegemóniára tör, harminc dolgozóval és húsz irodistával van már most is vagy négyezer hektárjuk, de még nem elég nekik. Az a baj, hogy nem látjuk a kiutat.
Agrárbéke? A minisztériumból lehet, hogy így látják, végül is mifelénk is agrárbéke van, de ez csak egy szűk érdekcsoport békéje. Közben minden pénz kiáramlik a faluból, nem marad helyben semmi – és senki…
Lentről nem lehet szólni
A bábonymegyeri választás is teljesen hasonlóan zajlott le, mint a babócsai – reagált cikkünkre a Bábonymegyeren gazdálkodó Horváth János.
– Tengődön tartották a napokban az ottani és a bábonyi bizottság megválasztását is – mondta Horváth János. – Az előbbivel öt perc alatt végeztek, a miénkre egy óra is majdnem kevés volt. Persze, előre le volt rendezve minden, de mi azért sorstársammal, Gál Ferenccel együtt nem hagytuk szó nélkül, elmondtuk a véleményünket Gombos Sándor megyei agrárkamarai elnöknek is, aki megjelent a választáson. A falugazdásztól tudtuk meg teljesen véletlenül, hogy lesz ez a választás. Tizennyolc agrárkamarai tag van Bábonymegyeren, ők a szavazásra jogosultak, de csak kilencen mentünk el Tengődre.
Horváth szerint nem meglepetés, hogy kik kerültek be végül a bábonymegyeri bizottságba. – Ágh János helyi nagybirtokos, további két embere, valamint egy asztalos, akinek kevés köze van a földhöz. Ugyanazt kérdezzük mi is, amit a babócsaiak: ez a testület fogja majd képviselni a kis családi gazdálkodók, egyáltalán, a falu érdekeit? Az agrárkamara tisztségviselőinek a megválasztását nemrég ugyanezért kifogásoltuk: arról volt szó, hogy alulról építkező szervezet lesz, valójában azonban előre le volt „vajazva” ott is, hogy kik kerüljenek be. Ezeknek az új bizottságoknak a megalakulását is üdvözöljük, legyen ilyen is. Mi egyébként nem akartunk semmilyen pozíciót Gál Ferenccel, de azt nagy bajnak tartjuk, hogy már megint a „felsőbb akaratot” erőltetik rá a gazdatársadalomra, akik „lent” vannak, azoknak úgy tűnik, semmibe se lehet beleszólása.
„A helyi érdekek megtárgyalására és képviseletére”
Kerestük Radicsné Hegedűs Tímeát, a babócsai Határőr Zrt. elnökét, kérdéseinket e-mailben is elküldtük. Telefonon arról tájékoztatták lapunkat a zrt.-nél: kár keresni az elnökasszonyt, mert nem kíván reagálni. A somogyi agrárkamara email-címére eljuttatott kérdéseinkre későbbre ígértek választ.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) honlapján azonban találtunk egy friss, éppen témánkba vágó tájékoztatót. „Folyamatosan alakulnak meg a települési agrárgazdasági bizottságok. Ezen bizottságok megalakulására azért van szükség, hogy egy-egy település gazdálkodói számára megfelelő fórumot tudjon biztosítani minden olyan szakmai kérdés megvitatására, amely első sorban a helyi érdekek megtárgyalását és szükség szerint képviseletét kell hogy előtérbe helyezze – írja a NAK. – Az agrárgazdasági bizottságok alakuló üléseit a helyben szokásos módon, illetve elektronikus úton közzétett meghívó útján is össze lehet hívni.”
A tájékoztató szerint a most alakuló települési agrárgazdasági bizottságok automatikusan nem fogják kiváltani az új földforgalmi szabályozási rend keretei között felállítandó helyi földbizottságokat, csak ott, ahol nem alakulnának ilyenek, illetve nem működnének. – írta a sonline.hu.
Az „oligarcha” – A szerző kommentárja
Íme, az oligarcha – mutatott rá a földprogramért felelős államtitkár a háromezredik földbérlet-pályázati nyertesre a minisztériumban tartott sajtótájékoztatón. Persze, hogy egy fiatal zalai családi gazdálkodóra.
Néhány adat Ángyán József készülő ötödik földjelentéséből: Somogyban a földbérlet-pályázatok közel felét három nagy érdekeltség nyerte, a bábonymegyeri Ágh János és családja, a Raskó György nagybirtokos, egykori államtitkár érdekeltségébe tartozó kft., valamint egy somogyszobi cég, belga származású tulajdonossal. Ők az összes bérbeadott somogyi terület 45, a földaranykorona-érték 42 százalékához jutottak, míg a 20 hektár alatti 33 nyertes a terület 14 százalékán osztozhat.
Hasonlók az arányok Zalában, Fejérben, vagy akár Borsodban is. Ha valaki valódi oligarchákra is kíváncsi…
