Az orosz kormány részéről jóváhagyott szerződéstervezet kiköti, hogy pénzt atomerőművi berendezésekre, a munkálatok elvégzésére, és az energiablokkok tervezését, építését, valamint üzembe helyezését célzó szolgáltatásokra lehet fordítani. Ezer milliárdokat csak kamatra fizetünk.
Az orosz kormány jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró értékű hitel elkülönítését. A rendelkezést, amely ma jelent meg a hivatalos (állami) jogi információs portálon, három napja írta alá Dmitrij Medvegyev. Ebben az orosz kormányfő jóváhagyta a magyar és az orosz kormány között a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állam hitelről szóló, a magyar féllel együtt előzetesen kidolgozott megállapodástervezetet. Egyúttal utasítást adott a pénzügyminisztériumnak, hogy a külügyi és a gazdaságfejlesztési tárcával, valamint a Roszatommal és a Vnyesekonombankkal együtt tárgyalásokat folytassanak a magyar féllel arról, hogy az egyezményt az abban "nem elvi jelentőségű változtatásokat eszközölve" írják alá.
A hitelt, amely az aláírandó egyezmény szerint legfeljebb 10 milliárd eurót tehet ki, Magyarország 2014 és 2025 között használhatja fel a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának megépítésére. Az orosz kormány részéről jóváhagyott szerződéstervezet kiköti, hogy pénzt atomerőművi berendezésekre, a munkálatok elvégzésére, és az energiablokkok tervezését, építését, valamint üzembe helyezését célzó szolgáltatásokra lehet fordítani. A hitelt a magyar fél (a kormány) a beruházás 80 százalékának finanszírozására használja fel az egyezmény keretében aláírandó szerződés alapján. "A kifizetéseket a szerződés értékének 20 százalékát kitevő mértékében a magyar fél euróban eszközli a meghatalmazott orosz szervezeteknek" – olvasható a megállapodás tervezetében.
A dokumentum harmadik cikkelye szerint a magyar fél az orosz állami hitel ténylegesen felhasznált összegét 21 év alatt fizeti vissza. Az első hiteltörlesztést a paksi atomerőmű 5-ös és 6-os energiablokkjának működésbe lépéséhez közelebbi március 15-én, vagy szeptember 15-én kell eszközölni, de nem később, mint 2026. március 15-én.
A hitel törlesztése az egyezménytervezet szerint alábbiak szerint történik majd: az első hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 25 százalékát kell 14 egyenlő részben kifizetni. A következő hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 35 százalékát 14 egyenlő részben és az utolsó hét évben a ténylegesen felhasznált hitel 40 százalékát 14 egyenlő részben kell törleszteni.
A magyar fél az idei évtől évi 3,95 százalékos kamatot fizet az orosz állami hitelért az atomerőművi blokkok működésbe lépéséig, de nem később, mint 2026 március 15-ig. A hiteltörlesztés első 7 évében 4,50 százalékos, a második 7 évben 4,80 százalékos, és az utolsó 7 évben 4,95 százalékos lesz a kölcsön kamata. A magyar fél a paksi atomerőmű bővítésére nyújtandó orosz állami hitelt euróban törleszti.
A köztársasági elnök hivatala február 10-én jelentette be, hogy Áder János köztársasági elnök aláírta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló törvényt. A finanszírozására nyújtott orosz állami hitelről szóló államközi szerződés megkötése az erőmű bővítéséről létrejött egyezmény végrehajtásának feltétele. Varga Mihály, nemzetgazdasági miniszter február 5-én jelentette be, hogy Magyarország megállapodott Oroszországgal a paksi atomerőmű-beruházás pénzügyi szerződésének részletkérdéseiről. Február 19-én Giró-Szász András kormányszóvivő bejelentette, hogy a kabinet megtárgyalta a magyar és az orosz kormány közötti, a paksi atomerőmű-fejlesztés finanszírozását szolgáló államközi hitelmegállapodást, és azt a szokásos módon az Országgyűlés elé terjeszti. (MTI)
Paksi hitel: ezer milliárdokat csak kamatra fizetünk
Bár még mindig nem ismerünk valamennyi részletet, de kalkulációnk szerint jó eséllyel legalább 2200 milliárd forintnyi kamatot kell majd összesen a paksi hitel után fizetnünk – számolta ki az mfor.hu.
Immár hat hete tudjuk, hogy a kormány megállapodást kötött az oroszokkal a paksi atomerőmű fejlesztésére, amelynek két új blokkját, egy hatalmas, 10 milliárd eurós moszkvai hitelből finanszíroznánk. A kölcsön pontos konstrukcióját azonban még mindig nem ismerjük, egyelőre két, egymásnak részben ellentmondó hír jelent meg azóta. Az elsőt február elején ismerhettük meg Varga Mihály jóvoltából.
A miniszter az M1 Ma reggel című műsorában elmondta, hogy az első tizenegy évben 3,95 százalék, a másodikban 4,5, a befejező időszakban pedig 4,9 lesz az eurókamat. Azt is megtudhattuk, hogy 2025 után jön majd a 21 éves törlesztési idő, amely 2046-ig tart. (Csak mellékesen jegyezzük meg, hogy a tudósítás szerint 36 évre szól a megállapodás és 2046-ig tart, akkor ezek szerint azt már 2010-ben megkötöttük? 🙂 )
Ezeket az információkat részben megerősítette a múlt héten Giró-Szász András kormányszóvivő is, miután a kabinet megtárgyalta a hitel-megállapodást. Varga szavaihoz képest az azonban újdonság, hogy immár nem három, hanem négy kamatsávról (3,95%, 4,5%, 4,8%, 4,95%) van szó. A fenti információk alapján, illetve azzal a feltételezéssel, hogy a kormány teljesíteni akarja a csökkenő adósságra vonatkozó kritériumokat, ezért egyenletesen veszi fel 10 éven keresztül a hitelt, többé-kevésbé jól meg lehet határozni egy összeget, amennyibe a kölcsön a magyar költségvetésnek kerülni fog. Varga szavai szerint a beruházás 2025-ben fog elindulni egy féléves próbaüzemet követően, vagyis 2024-re, ha minden a tervek szerint alakul, le fogjuk hívni a teljes hitelkeretet. Ahogy arra a "Paksi matek: az adósság nem akadály" cikkünkben rámutattunk, csak akkor nem fog sérülni a csökkenő államadósság kritériuma, ha a hitelt egyenletesen vesszük fel, tehát évi 1-1 milliárd eurós "pakkonként". A február eleji Varga nyilatkozat alapján a 2025-ös beüzemelésig 3,95 százalékot fizetünk a felvett tőke után, így addig összesen 2,57 milliárd euróra (310-es euróval 797 milliárd forintra) fog rúgni a kamatszolgálat.
Ezt követően viszont csak annyit tudunk, hogy a törlesztési időszak 21 év lesz, és 2046-ban fog befejeződni. Ha a felvételhez hasonlóan itt is egyenlő nagyságú részletek tételezünk fel, akkor évente 476 millió euró tőkét kell majd visszafizetnünk. Amit még meg lehet állapítani, hogyha 21 év a törlesztési idő, ami 2046-ban jár le, akkor a hitelt 2026-ban kell elkezdeni törleszteni. Mivel a hitelt feltételezésünk szerint 2024-ig teljesen felvesszük, így csak 2025-ben fogjuk a teljes hitelkeretet "használni".
Azt, hogy a törlesztési időszak alatt a tőkére milyen kamatot kell majd fizetnünk, egyelőre nem tudjuk. Varga ugye 3, Giró-Szász 4 sávról beszélt, arról viszont egyikőjük sem, hogy a törlesztési idő alatt melyik sáv mikor lesz érvényben. Varga annyi "kapaszkodót" adott, hogy előbb 4,5, majd később 4,9 százalék lesz a kamat. Vagyis a törlesztési időszakra van egy Varga-féle, illetve egy Giró-Szász-féle 4,5, 4,8 és 4,95 százalékos sávunk.
Mivel ezen felül mást nem tudunk, így három "forgatókönyvet" készítettünk. A fenti kamatok közül kiválasztottuk a legkisebbet, a legnagyobbat, valamint a Giró-Szász-féle sávokból "összeraktunk" egy 7-7 éves kamatperiódusú törlesztési menetrendet. Az első kettő, mivel nem használtuk fel valamennyi kamatot, biztosan nem fog megvalósulni, de meghatározza azt a sávot, amelyen belül a tényleges érték lesz.
A kalkulációnk szerint a minimális, 2026-tól 4,5 százalékos kamattal 7,07, a maximális, 4,95 százalékossal 7,51 milliárd eurót fogunk kifizetni kamatra. Vagyis a jelenlegi 310 forintos euróval számolva 2191-2328 milliárd forint közzé fog esni a hitel kamata. A Giró-Szász-féle sávokkal és 7-7 éves kamatperiódussal az összes kamat 7,21 milliárd euróra, tehát 2235 milliárd forintra fog rúgni.
