A magyar lakosság 97 %-a kiemelt területként kezeli a környezet- és természetvédelmi kérdéseket – mondta Illés Zoltán környezetügyért felelős államtitkár, aki pénteken átadta a Pro Natura Díjakat – de azt nem a minisztériumtól tudjuk, hogy kiknek.
Az államtitkár a Föld napja és a IV. Tudományfesztivál megnyitóján beszélt tegnapelőtt a Nemzeti Múzeumban, ahol elismeréseket adott át a környezet- és természetvédelem területén kimagasló teljesítményt nyújtóknak. Illés Zoltán hangsúlyozta: nem kevesebb, hanem a mostaninál is több környezet- és természetvédelemre van szükség, ugyanis a környezet- és természetszennyezés nem tesz politikai különbséget, minden emberre ugyanolyan károsan hat. "Ezért mindannyiunk felelőssége, hogy a környezeti és természeti értékeket megóvják az emberek", a természeti létalapok megőrzése nélkül a gazdasági növekedés sem képzelhető el – mondta.
A környezetügyi államtitkár az MTI-nek elmondta: Magyarország az elmúlt uniós költségvetési időszakban – 2007-2013 között – több tízmilliárd forint kormányzati forrást és több százmilliárd forint uniós pénzt használt fel a magyar környezet- és természetvédelmi feladatok megoldására. Hozzátette, a mostani uniós pénzügyi ciklusban – 2014-2020 között – Magyarország mintegy 10 ezer 500 milliárd forint forrást használhat fel, ebből környezet- és természetvédelemre várhatóan mintegy 800-1000 milliárd forint fordítható majd. Példaként említette, hogy 130 milliárd forint juthat arzénmentesítésre és az ivóvíz jó minőségének biztosítására, a vízügyi beruházásokra 500-600 milliárd forint költhető, míg a hulladékgazdálkodással kapcsolatos feladatokra további 100 milliárd forint juthat. A levegőtisztaság szavatolására várhatóan 100 milliárd forint köthető a mostani uniós költségvetési periódusban.
Vámosi Oszkár, az Országos Hulladékgazdálkodási Ügynökség (OHÜ) ügyvezetője arról beszélt az MTI-nek, hogy a tudomány és a környezetvédelem ügyét azért kapcsolták össze a mostani rendezvényen, mert a két terület szorosan összefügg egymással. A tudomány ugyanis megtanította az embert arra, hogy nagyon kicsi, míg a környezetvédelem azt mutatta meg, hogy az a bolygó is kicsi, amelyen él. Ezért a környezetvédelmi ügyekben célszerű a globális szemlélet alkalmazása és a lokális cselekvés. Vámosi Oszkár kitért arra: Magyarországon ma mintegy 4 millió tonna települési szilárd hulladék keletkezik évente. Ebből a mennyiségből mintegy 1 millió tonnát hasznosítanak, 600 ezer tonnát újrafeldolgoznak, míg mintegy 400 ezer tonnát elégetnek. A cél viszont az, hogy minden keletkező hulladékot újra lehessen hasznosítani.
Április 25-én, pénteken adták át a Pro Natura Díjakat
A Föld Napja alkalmából az idei évben először rendezték meg közösen a Föld és a tudományok ünnepét Budapesten. „A Föld Napja – IV. Tudományfesztiválˮ rendezvény keretében adta át a Pro Natura Díjat Dr. Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára a hazai természetvédelem érdekében kiemelkedő tevékenységet folytató személyeknek, szervezeteknek. a Magyar Nemzeti Múzeumban. Kerestük a listát, de a korábbiakkal ellentétben a sajtóosztály nem küldött az eseményről hírt, és a kormany.hu oldalon sem találtuk meg a kitüntetettek listáját, viszont Illés Zoltán beszédét igen. Íme:
Azért okosabbak lettünk a jozsefvaros.hu segítségével, itt legalább a díjazottakat megismerhettük:
„ Az államtitkár beszéde után Pro Natura Díjat adott át Báldi Andrásnak, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatójának, Kácsor László fotóművésznek, szakírónak, a Magyar Természettudományi Társulat részére, Márton Béla néprajzírónak, nyelvjárás kutatónak, a Szováta Szakadáti Általános Iskola nyugalmazott tanárának és Dr. Molnár Gyulának, a Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszéke nyugalmazott címzetes egyetemi docensének. További 10 személy kapott Pro Natura Emlékplakettet, míg 15-en Miniszteri Elismerő Oklevelet vehettek át.
Ezen a hétvégén tartják a zöldszervezetek 24. országos találkozójukat a Komárom melletti Monostori Erődben. A találkozón tegnap este részt vett Szabó Marcel, a jövő nemzedékek érdekeit képviselő helyettes ombudsman is, aki a többtucatnyi érdeklődőnek elmondta, hogy az a leghatékonyabb az ő munkájuk szempontjából, ha a szervezetek közösségi célú beadványokkal fordulnak a hivatalhoz. Előadásában megismételte a nol.hu-nak pár napja elmondottakat:
Szabó Marcelnek alapvető megszólalási kötelezettsége van minden olyan esetben, amikor a jövő nemzedékeket érintő lényeges ügyek súlyos terheket rakhatnak – környezeti és természetvédelmi szempontból – gyerekeinkre, unokáinkra. A hivatalába érkező panaszok döntő többségét magánemberek személyes sérelmei teszik ki, ritkán fordul elő, hogy egy egyén közösségi érdekek miatt emel szót. Az ombudsman is látja, hogy a rendszerváltás idejéhez viszonyítva a zöldek kevésbé hatékonyan fejtik ki álláspontjukat, aminek az az egyik magyarázata, hogy jelentősen csökkentek anyagi forrásaik. Lelkes és elkötelezett emberek most is vannak, de pénz nélkül nem lehet fenntartani egy hálózatot. Aki a mindennapi megélhetésért küzd, annak nem marad elég ereje az ügyek képviseletére. Ügyeket egy önálló zöldtárca is képviselhetne, de ilyen jelenleg nincs. A Vidékfejlesztési Minisztérium vette át a korábban önálló környezetvédelmi tárca feladatát, ám azt tapasztalni, hogy a gazdaság szereplőinek érdekei gyakran felülírják a környezeti érdekeket.
Szabó Marcell a zöldek országos találkozóján. Komárom 2014 április 26
Szabó Marcel szerint egy erőteljes környezeti érdekeket szolgáló centrumra mindenképpen szükség lenne, mert a környezetvédelem nem ágazati érdeket, hanem holisztikus célokat szolgál. A Nemzeti fenntartható fejlődési stratégia is számos olyan célt jelölt ki, amelynek megvalósításához is szükséges a környezeti kérdések hangsúlyos, elkülönült kezelése. Például azért, mert zöld ombudsmanként megkapja ugyan a jövő generációk életére befolyással bíró jogszabálytervezeteket, de gyakran nincs elegendő idő a tervek átgondolására.
A tegnapi beszélgetésen kérdésre Szabó Marcel megerősítette, hogy Magyarországnak nincs magyar-szlovák tárgyalásra felhatalmazott képviselője a hágai ítélet végrehajtásáról folyó tárgyalásokon mióta őt és Székely Lászlót ombudsmanná nevezték ki. Annak ellenére se, hogy az ítélet erre kötelezi a feleket. Reményét fejezte ki, hogy a probléma hamarosan megoldódik.
Kapcsolódó anyagok:
Ügyeket egy önálló zöldtárca is képviselhetne, de ilyen jelenleg nincs
