Évente a világban mintegy egybillió egyszer használatos műanyag zacskót használnak, vagyis közel 2 milliót minden percben, az Earth Policy Institute adatai szerint. A jövőben azonban ez a szám jelentősen csökkenhet, hiszen több lépés is történt vagy fog történni, hogy visszaszoruljon a nejlonzacskók mennyisége.
Az első állam az USA-ban:
Kedden Jerry Brown kormányzó aláírta azt a törvényt, amely betiltja az ingyenes műanyag szatyrokat. Ezzel Kalifornia lesz az első amerikai állam, amely háborút hirdet a nejlontáskák ellen, amelyekből évente 13 milliót használnak az országban. A rendelkezés 2015 júliusától lép életbe az élelmiszerboltokra és a patikákra vonatkozóan, egy évvel később pedig a kisboltokra és az italboltokra is kiterjesztik. A törvény szerint a boltoknak újrahasznosított papírzacskókat kell kínálniuk, kevesebb mint 10 centért. Noha a szabályozással az Egyesült Államokban Kaliforniában jöhet létre az első államszintű szabályozás a műanyag zacskókra vonatkozóan, hasonló rendelkezések már érvényben vannak több amerikai városban és területen. Hawaii négy fő szigetén például betiltották az ingyenes nejlonzacskókat, San Franciscóban pedig 2007-ben fogadtak el egy hasonló szabályt. Hasonló törvények az ország 132 közösségében 20 millió amerikait érintenek.
Harc Európában
100 milliárd nejlonzacskót használnak évente Európában, ebből 8 milliárd végzi hulladékként. Nem az USA azonban az egyetlen ország, amely igyekszik visszaszorítani a környezetszennyezés ezen formáját. Franciaországban például Párizs főpolgármestere a napokban hozta nyilvánosságra azt a tervét, hogy tilossá válna a kasszáknál nejlonzacskókat osztani. Anne Hidalgo polgármester persze csak elébe megy az elkerülhetetlennek. Az Európai Unióban ugyanis áprilisban fogadtak el egy törvénytervezetet, amely szerint 2017-re a 2010-es szint 50%-ára, 2019-re pedig 20%-ára kellene visszaszorítani az 50 mikronnál vékonyabb nejlonzacskók használatát. Az EU javaslata szerint a csökkenést adókkal, illetékekkel vagy tiltással érdemes elérni, ám a konkrét intézkedéseket a tagállamokra bízza.
Szemét több száz évre
A nejlonzacskók használatának visszaszorítása a környezet és az állatvilág szempontjából is fontos. A műanyag táskákkal ugyanis az a legnagyobb baj, hogy míg hasznos élettartamuk nagyjából a bolttól a lakásig tart, addig lebomlásukhoz több száz évre van szükség. Ráadásul ilyenkor sem tűnnek el teljesen, csak nagyon kicsi darabkákra esnek szét. Ezeket a darabkákat aztán sokszor megeszik az állatok: az Európai Bizottság kutatása szerint az Északi-tenger környékén élő madarak 94%-ának a gyomrában találtak műanyagot. A világ más részein más problémákat okoznak a nejlonzacskók. Kenyában például a táskákban összegyűlő víz kedvező környezet a maláriát terjesztő szúnyogoknak, Bangladesben és a Fülöp-szigeteken pedig a szennyvízcsatornákat eltorlaszoló zacskók súlyosbítják az áradásokat. Texasban és Indiában a táskáktól megfulladó tehenek miatt vezettek be szabályozást a nejlonzacskókkal kapcsolatban.
Tiltások a világban
• A világ egyik legszigorúbb szabályozása Ruandában van: az oda utazóknak 2008 óta a repülőtéren le kell adniuk nejlonzacskóikat. A tiltás ugyanakkor nem túl hatékony, az országban komoly feketepiac épült a táskák értékesítésére.
• Dániában hoztak először ilyen szabályozást: 1994-ben adót vetettek ki a nejlonzacskók gyártóira.
• Írországot szokták leggyakrabban példának felhozni a használat sikeres visszaszorítására: az országban 2002 óta – a kereskedők és a lakosság támogatásával – illetéket kell fizetni a zacskók után. A bevételt a szabályozás érvényesítésén túl környezetvédelmi és újrafelhasználással kapcsolatos projektekre költik. Az illeték hatására 90%-kal csökkent a műanyag táskák használata.
• Magyarországon egyelőre nincs szabályozás, néhány szupermarket azonban saját kezdeményezésre nem ad ingyen nejlonzacskókat.
