Több mint 28 milliárd forintnyi kiadás szerepel a jövő évi költségvetés tervezetében a paksi bővítési beruházással kapcsolatban, holott a projekt még az engedélyezés előkészítésénél tart, számos jogi, pénzügyi és műszaki kérdés még nyitott. Aszódi Attila bővítési kormánybiztos tagadja, hogy a kormány túlságosan előreszaladt volna.
A bővítési kormánybiztos tagadja, hogy a kormány túlságosan előreszaladt volna a paksi projektre szánt kiadással úgy, hogy a projekt még az engedélyezés előkészítésénél tart, és számos jogi, pénzügyi és műszaki kérdés még nyitott. Aszódi a napokban egy lapinterjúban azt mondta, hogy a bővítésre 2015-ben szánt 28 milliárd forint az új blokkok tervezésére és az adott paksi helyszínhez igazítására megy el. Ezért először azt kérdeztük tőle, hogyan lehet tervezésről beszélni akkor, amikor az egyik legfontosabb műszaki alapkérdés, a hűtés módja még el sem dőlt, ami ugyanakkor jelentősen befolyásolja majd a reaktor kialakítását.
A kormánybiztos a Népszabadságnak azt írta, a hűtési lehetőségeket még vizsgálják, de az eddigi eredmények azt mutatják, hogy a feladat közvetlen frissvíz-hűtéssel (a Dunából) megoldható. Ez lenne a legolcsóbb megoldás, és „környezeti szempontból is elfogadható”. – Új hűtővízcsatorna építése nem szükséges, a meglévő csatorna kapacitásának növelése mélyítéssel és a résfal módosításával szükségessé válhat. Az előzetes vizsgálatok azt mutatják, hogy ez lehetséges lesz a meglévő blokkok üzeme mellett is – írta a lap kérdésére Aszódi Attila. Ennek az optimista álláspontnak ugyanakkor ellentmond, hogy a bővítéshez a Teller-projekt keretében az MTA Atomenergia Kutatóintézete által készített megvalósíthatósági tanulmány világosan leírja: a csatorna kapacitása elvileg 220 köbméter másodpercenként, és a régi blokkokhoz csak 110 köbmétert kell kivenni, ám egy konstrukciós hiba miatt alacsony víz idején most is nehézkes a vízellátás (2011 nyarán emiatt havária-helyzet alakult ki), és amikor a régi, illetve az új blokkok párhuzamosan működnek, az együttes ellátásukat a meglévő létesítmény nem tudja biztosítani (ezért is vetették el a dokumentum szerzői a csatorna átépítését, mondván: az legfeljebb ideiglenes megoldást jelent). A szakértők emiatt a hűtőtornyos hűtést javasolták, vagy esetleg a Duna duzzasztását.
„Az új blokkok vízkivételi műve úgy lesz kialakítva, hogy a jövőben várható természetes dunai medermélyülés esetén is, a blokkok élettartamának végén is kiemelhető legyen a megfelelő mennyiségű víz a Dunából. A Duna duzzasztása a paksi atomerőmű miatt nem szükséges, minden feladatot el tudunk végezni dunai duzzasztás nélkül. Ha később hajózási vagy megújulóenergia-termelési szempontokból az atomerőműtől függetlenül valaki olyan döntést hozna, hogy duzzasztót épít a Dunán, a régi és az új blokkok ezzel a peremfeltétellel is együtt tudnának működni” – írja Aszódi. A kormánybiztos kitér a visszavezetett hűtővíz miatt a Dunában bekövetkező hőszennyezésre is (amit korábban szintén a duzzasztással láttak kezelhetőnek): szerinte ez sem jelent majd gondot. Úgy tudjuk, a hőszennyezés az alvízi országok környezetvédelmi hatóságait is izgatja, a horvát kormány ezzel kapcsolatos megkeresésére azonban az Orbán-kabinet nem válaszolt.
A Npszabadság megkérdezte Aszódi Attilától, hogy akkor is lehívják-e az orosz hitel első részletét (ami a költségvetési sor fedezete lenne), ha az Oroszországgal megkötendő megvalósítási megállapodások (amelyekből például kiderülne, hogy mennyiért vállalja a Roszatom az új blokkok felépítését – ez ugyanis szintén nyitott kérdés még) nem készülnek el az év végéig.
– A megvalósítási megállapodások előkészítésén intenzíven dolgozunk, igyekszünk tartani, hogy azok még ebben az évben aláírásra készen legyenek. Ettől függetlenül hitel lehívására csak akkor kerülhet sor, ha tényleges teljesítés történt – válaszolta a kormánybiztos. Szembesítettük Aszódit azzal is: az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja, hogy a tender nélküli szerződéskötés az orosz féllel sérthette-e az uniós jogot, nem minősül-e tiltott állami támogatásnak a tervezett finanszírozási konstrukció, illetve beleütközik-e az EU versenyszabályaiba a támogatott árú paksi áram megjelenése az európai árampiacon. Arra a kérdésre, hogy ezek az eljárások nem akaszthatják-e meg a beruházást, a kormánybiztos először is leszögezte: a paksi áram árában (szemben Lázár János miniszterelnökségi miniszter korábbi ígéretével) minden költségelem szerepelni fog, beleértve a tőkét, a tőke kamatait, az üzemeltetés, a karbantartás, a hulladékkezelés, az üzemanyag- és a kiégettüzemanyag-kezelés, illetve a blokkok majdani leszerelésének költségeit is. Aszódi Attila szerint
Magyarországnak joga volt államközi szerződést kötnie Oroszországgal a bővítésről.
– Azt reméljük, hogy a részletek értékelése után megkapjuk az európai uniós jóváhagyást a projektre. Addig is a tervezési munka és a kivitelezés előkészítése folytatódni fog a korábban elhatározott menetrend tarthatósága érdekében – hangsúlyozta a kormánybiztos.
