15 évig nem lehet megismerni a paksi bővítésről szóló döntést megalapozó adatokat. Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter törvényjavaslata értelmében megtagadható lesznek a beruházással kapcsolatos szerződésekhez kötődő adatok kiadása, a mérnöki kamarán kívül működő szakembereket is oda lehet majd engedni a beruházáshoz, az Országos Atomenergia Hivatal munkatársainak bérét pedig megemelik. De gyorsítanak a beruházással kapcsolatos esetleges peres ügyek lefolytatásán is, illetve lehetővé teszik a választott bíróság kikötését is, mely érvényes a törvény hatálybalépését megelőzően kötött szerződésekre – így az orosz-magyar atommegállapodásra is – írta a hvg.hu.
Törvényjavaslatot nyújtott be Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter a paksi bővítéssel kapcsolatban. A törvényjavaslat "a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról" nevet viseli. Seszták Miklós Paks bővítés T2250 törvényjavaslat (402 KB pdf.)
A javaslat ugyanakkor több igen érdekes pontot is tartalmaz. A tervezet szerint Magyarország nemzetbiztonsági érdekeire hivatkozva megtagadható minden fővállalkozóhoz, alvállalkozóhoz, megrendelőhöz kötődő szerződésben szereplő adat, illetve megvalósíthatósági megállapodásokra vonatkozó szerződésben szereplő valamennyi adat kiadása. Csak a bíróságok, hatóságok, és az arra feljogosított szervek kérhetnek ki majd adatokat. Döntést megalapozó adatok esetében pedig 15 évig korlátozzák az adatok nyilvánosságra hozatalát (ezt a szerződés teljesítésének kezdetétől kell nézni).
A tervezet kimondja azt is, hogy a mérnöki kamarán kívül működő mérnököket is oda lehet majd engedni az atomerőmű bővítésének tervezéséhez. A javaslat indoklása igen zavaros: azért engedik oda nem csak a kamarai mérnököket, hogy a beruházással összefüggő építészeti-műszaki tervezési szakértői tevékenység gyakorlása, tekintettel a beruházás nagyságára, ne jelentsen aránytalan és indokolatlan nagy terhet az építészeti-mérnöki, tervezői tevékenységet végzők számára. Itt mi csak tippelgetni tudunk, miért volt szükség erre a módosításra: lehet, hogy orosz mérnököknek adnának így helyet?
A paksi bővítés sok részletét titkosítják, illetve nem lehet majd adatokat kikérni
A javaslat emellett rendelkezik arról, hogy az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) dolgozóinak fizetését megemeljék, a versenyszférával versenyképes fizetések (illetmények) meghatározásával ugyanis lehetővé válik a legjobb szaktudással bíró szakemberek OAH állományába való felvétele, képzése. A szabályozás ezért a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz hasonló bérezést állapít meg – áll a javaslat részletes indoklásában. Ez a módosítás jövő júliustól él majd.
A törvényjavaslat emellett a paksi beruházás kapcsán felmerülő esetleges peres ügyek gyorsabb lefolytatását is lehetővé tenné, ugyanakkor a törvényjavaslat általános indoklásában az szerepel, hogy a paksi kapcitásfenntartással kapcsolatos engedélyezési eljárásnak nem a jelenlegi hatósági eljárási szabályok gyorsítása, hanem a biztonság a fő szempontja, emellett pedig a hatékonyságot növelő eljárási eszközök e fő szempontnak lesznek továbbra is alárendelve a tervezet szerint.
A paksi beruházást eközben kivennék a lánctartozások elleni 2013-as törvény hatálya alól (azzal az indokkal, hogy a beruházás nemzetközi jellegű), illetve a beruházással összefüggő szerződésekben a magyar mellett az angol nyelvet is használhatják. A tervezet emellett lehetővé teszi a választott (akár külföldi) bíróság kikötését, ezt ugyanakkor megtiltották a nemzeti vagyont illető ügyekben. Ráadásul visszamenőleges a rendelkezés – bár az idevágó paragrafus részletes indoklása azt magyarázza, hogy ez nem visszamenőlegesség –, vagyis érvényes a magyar-orosz atomszerződésre- írta a hvg.hu.
Vakrepülésben a projekt
Szél Bernadett, az LMP társelnöke tegnap újságírók előtt azt mondta, ha a Paksi Atomerőmű kapacitásának fenntartásával kapcsolatos beruházásról, valamint az ezzel kapcsolatos egyes törvények módosításáról címet viselő javaslat megvalósul, mostantól semmi nem garantálja a bővítés, az építés és a finanszírozás biztonságát. Ha ez a törvény így átmegy, akkor mostantól "gyakorlatilag egy vakrepülésben van a projekt" – jelentette ki. Az indítvány alapján, amelyet Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter jegyez, nemzetbiztonsági érdekből meg lehet majd tagadni az atomerőművel kapcsolatos szerződések nyilvánosságra hozatalát – hívta fel a figyelmet. Szél Bernadett szerint a jogszabályban van egy utalás arra, hogy "esetleg nem is maradna magyar tulajdonban" az erőmű, az pedig biztosan látszik, hogy a javaslat alapján az orosz hitelt más célokra is fel lehet majd használni. A társelnök felszólította a kormányt, hogy vonja vissza az előterjesztést.
Lásd még: Nem lesz közbeszerzés a paksi bővítésnél
Csak részben titkos a paksi bővítés
A paksi építkezés megkezdéséhez még 3 szerződést kell megkötni, ám ezeknek legfeljebb a részleteit ismerhetjük meg. Ma még azt sem tudni, kik írják alá a szerződéseket az oroszokkal. Nem akarjuk titokban felépíteni Paksot, de valamennyire muszáj lesz – mondta a napokban vs.hu-nak Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos.
