Paks II, az évszázad beruházása. Közel 4 ezer milliárd forintot költ majd el a magyar állam az új reaktorra. 3000 milliárdnyi hitelt veszünk fel, aminek törlesztése mindannyiunkat érint majd, mert a hitelt mi, adófizetők fizetjük vissza. A kormánybiztos szerint nem számolnak korrupciós kockázatokkal, mert az bűncselekmény.
És ha így van, sokakat zavarhat az a titkolózás, ami körülveszi a Paks 2 beruházást. Az RTL KLUB tegnap esti "Házon kívül" c. műsorában Velti László riportjában három fontos elemet vett sorra: a hatalmas devizahitel kockázatait, a gigaberuházás átláthatatlanságát és azt, vajon az orosz hitel mennyire láncolja majd Magyarországot Oroszországhoz.
Egyébként tegnap volt egy éve, hogy megkötötték az orosz-magyar megállapodást. Az azóta is javarészt titokban tartott szerződést az Energiaklub egy jó kis infografikájával ünnepeltük, amely bemutatja, hogy hogyan építenek az oroszok atomerőművet.
A hivatalos statisztikák mást mutatnak, de a valóság az, hogy egyes reaktorokat már évtizedek óta építenek, és egyetlen projekt sem fut a tervezett menetrend szerint. Mi vajon mire számíthatunk? – teszi fel a kérdést az Energiaklub által létrehozott Paksi paktum oldal.
Az évfordulóra az infografikán felül egy összefoglalót is készített az Energiaklub, mely a paksi ügy előzményeit, az elmúlt egy év eseményeit, illetve az aktuális állást mutatja be. Az összefoglaló a 4liberty.eu számára készült tanulmány magyar nyelvű változata.
A teljes tanulmány a 4liberty.eu által készített kötetben, az azonos című oldalon fog megjelenni.
PAKS II A XXI. SZÁZAD BERUHÁZÁSA egy év összefoglalója (90 KB pdf.)
A korrupció Paks II-nél is biztonsági kockázat
A Roszatomnál politikai indítékokat sejtenek amögött, hogy az Egyesült Államokban a közelmúltban őrizetbe vették az orosz állami atomenergetikai konzorcium egyik leányvállalatának amerikai cégvezetőjét korrupció gyanújával. Bármi is a mostani eset tényleges oka, a Roszatom korrupciós ügyeinek könyvtárnyi irodalma van
Nem a megawattokról és a költségekről kellett volna beszélni a társadalmi vitában, hanem arról, hogy Magyarország lakossága vállalja-e a paksi atomerőmű új blokkjainak építésével és a következményekkel járó kockázatot – mondta Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace Magyarország igazgatója „A Roszatom kockázatai” című tanulmányukat bemutató sajtótájékoztatón.
Kapcsolódó anyagok:
Nem titkosítható 4000 milliárd közpénz elköltése
2014 a paksi mellébeszélés éve volt