Budapest harmonikus és fenntartható fejlesztése megköveteli, hogy az egyedi tervek és kiemelt beruházások illeszkedjenek a főváros elfogadott hosszú távú fejlesztési koncepciójához. A „Múzeumliget” projekt ezzel ellentétes.
Állásfoglalás amelyet a Magyar Urbanisztikai Társaság által az MTA székházában rendezett konferencia résztvevői 2015 április 15-én egyhangúlag elfogadtak:
A kulturális intézményhálózat fejlesztése során legyen elsőrendű cél a történelmi és műemléki értékkel rendelkező, kihasználatlan épületállomány hasznosítása, a barnamezős területek rehabilitációja. A „Múzeumliget” projekt ellentétes a fenti célokkal, ezért annak felfüggesztését és a múzeumok elhelyezésének újragondolását javasoljuk.
Budapest zöldterületeit a város életében betöltött, pótolhatatlan szerepüknek megfelelően, zöldterületként kell megőrizni. Legjelentősebb történeti kertünket, a Városligetet tájképi és természeti értékeit megőrizve, új épületek elhelyezése nélkül kell helyreállítani.
A kulturális létesítményeket, köztük a turizmust vonzó múzeumokat decentralizáltan célszerű elhelyezni, ami a látogatókat arra ösztönzi, hogy a város különös vonzerejét adó gazdag történelmi városszövet minél nagyobb részével ismerkedjenek meg.
A Nemzeti Galéria helye továbbra is a budai Várban legyen. A Néprajzi Múzeum kerüljön a volt Mária Terézia laktanyába. A Műszaki és Közlekedési Múzeum kialakításáról egy átfogó szakmai koncepció ismeretében döntsenek. A Biodóm sorsáról külön társadalmi vitát kell lefolytatni.
A konferencián Körmendy Imre, Schneller István, Schultz Éva, Pákozdi Imre, Jámbor Imre, Persányi Miklós, Zoboki Gábor, Marosi Ernő, Bugár-Mészáros Károly, Erő Zoltán, Ráday Mihály és Kévés György tartott előadást. Az elhangzott előadások a MUT honlapjáról letölthetők.
Borat Kazahsztánjának nézték Magyarországot a norvég sztárépítészek
