Az Európai Bizottság engedélyezte a paksi atomerőmű bővítéséhez szükséges nukleáris fűtőanyag szállítására vonatkozó szerződést Oroszországgal. Versenyjogi szempontból azonban még nem engedélyezték a beruházás megvalósítását. Kiszolgáltatott helyzetük miatt nem tiltakoznak a bodaiak az atomtemető ellen.
Az Európai Bizottság jóváhagyta a Magyarország és Oroszország közötti nukleárisfűtőanyag-szállítási szerződést – jelentette be Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap esti budapesti sajtótájékoztatóján. A bizottság tegnap hivatalos levélben tájékoztatta a magyar kormányt arról, hogy az Euratom Ellátási Ügynökség aláírta a két ország között ezzel kapcsolatban keletkezett szerződést.
A miniszter mérföldkőnek nevezte a bizottság hozzájárulását, amellyel véleménye szerint jelentőset lépett előre a Paksi Atomerőmű kapacitásbővítésének és -fenntartásának a megvalósítása. "Most már nem az a kérdés, hogy megvalósul-e a paksi kapacitásfenntartás vagy sem, hanem az a kérdés, hogyan valósul meg" – fűzte hozzá.
A kérdésre válaszolva a miniszter úgy vélekedett, hogy jelen pillanatban nincs késedelemben a program, 2018-ban az építkezés fizikailag is elkezdődhet. Lázár János emlékeztetett: másfél hónapja olyan hír látott napvilágot, miszerint az ügynökség, illetve az Európai Bizottság blokkolná a magyar-orosz nukleáris energetikai együttműködést. A kormány akkor jelezte, hogy erről nincs szó, ehelyett szoros együttműködésben fogják a felek a fennálló nézetkülönbséget rendezni. Konstruktív tárgyalások eredményeként az Európai Bizottság szignálta a magyar-orosz megállapodást, így lezárult az ezzel kapcsolatos egyeztetés – fejtette ki.
Hangsúlyozta: a magyar kormány nagy sikere, hogy az Európai Bizottságot meg tudta győzni arról, hogy ez a megállapodás Európa biztonságos energiaellátásáról, Magyarország energiafüggetlenségéről és gáztól való függetlenedéséről szól, nem pedig arról, hogy növekedne az ország Oroszországtól való függősége. Magyarország három szerződést köt Oroszországgal: az atomerőmű megépítésére, annak működtetésére, továbbá az atomerőmű nukleáris fűtőanyaggal való ellátására. A harmadikhoz az Európai Bizottság közvetlen hozzájárulása volt szükséges. Lázár János elmondta azt is, hogy a kormány további tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal. Még két kérdéskört kell tisztázni: a versenyjogi, illetve a beszerzéssel kapcsolatos kérdéseket. A projekt megvalósítása során a kivitelezőket úgy kell kiválasztani, hogy az megfeleljen az európai közbeszerzési szabályoknak – mondta a miniszter. Hozzátette: mindez egybeesik a magyar kormány szándékaival és Magyarország érdekeivel. (MTI)
Kiszolgáltatott helyzetük miatt nem tiltakoznak a bodaiak az atomtemető ellen
Sehol a világon nem épült még nagy aktivitású atomhulladék befogadására alkalmas végleges tároló – ezt a Pakskontroll programvezetője mondta az ATV Start című műsorában. Koritár Zsuzsanna szerint továbbra is zajlanak a kutatások azzal kapcsolatban, hogy kellőképpen biztonságos-e a paksi atomhulladék Pécs mellett tervezett elhelyezése. Az Energiaklub képviselője szerint a pécsiek felháborodásának egyik oka, hogy az atomtörvény módosítása szerint a nagy aktivitású hulladéktároló legfeljebb száz méteres körzetében lévő településeknek lehet beleszólásuk abba, hogy épülhet-e ilyen tároló a környezetükben, vagy sem. A létesítmény helyszínének szánt Bodán mindenesetre túl nagy ellenállás nem várható, a települést ugyanis a nagy aktivitású hulladék kezelését finanszírozó központi nukleáris pénzügyi alap is támogatja, főként kutatási területen – mondta el Koritár, aki szerint az önkormányzat nehéz anyagi helyzete és a magas munkanélküliség is hozzájárul ahhoz, hogy a helyiek nem tanusítanak komolyabb ellenállást az atomtemető építésével szemben.
Több lehetősége is van Magyarországnak, hogy megnyugtatóan rendezze a paksi atomerőműben keletkező hulladék, mint például a használt fűtőelemek elhelyezésével kapcsolatos problémát – mondta Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos tegnap az M1 aktuális csatorna esti hírműsorában. A kormánybiztos a használt fűtőelemekkel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy nagyon szerencsés helyzetben van Magyarország, mert több választási lehetőségünk is van.
Magyarországnak lehetősége van a fűtőelemek itthoni átmeneti tárolásra, valamint a magyar-orosz államközi szerződés értelmében lehetősége van arra is, hogy a fűtőelemeket visszaszállítsa Oroszországba, akár átmeneti tárolásra, akár pedig feldolgozásra. Aszódi Attila szerint arra is lehetőségünk van, hogy egy harmadik országban dolgoztassuk fel a használt fűtőelemeket, ebben az esetben pedig azt követően kell gondoskodni az elhelyezésükről. Megjegyezte, hogy az unióban direktíva szabályozza a fűtőelemek kezelését, és Magyarországnak még az idén ki kell dolgoznia és le kell adnia egy hulladékkezelési programot, amelyben meghatározzák azokat a szakmai alapvetéseket, amelyek irányadóak lesznek az elkövetkező években ebben a kérdésben. A kormánynak már van terve arra, hogy atomtemetőt épít a Pécstől néhány kilométerre lévő Bodán, de ebben a kérdésben még nem született végleges döntés.
Feneketlen kút a paksi atomtemetés
Akár az 1700 milliárd forintot (a paksi bővítési ár felét) is meghaladhatja annak az atomtemetőnek az építési költsége, amely az új reaktorok leszerelési hulladékának, illetve a kiégett fűtőelemeknek a végleges tárolására szolgál majd. Ez a tétel egyelőre nem szerepel a bővítés költségvetésében.
