Öreg konyhai és fürdőszobai berendezések, irodai eszközök, TV-k, számítástechnikai és hírközlési kütyük alkotják a világon 2014-ben keletkezett 41,8 millió tonna elektronikus hulladékot – derült ki egy ENSZ Egyetem (UNU) által készített jelentésből.
A világszervezet kutatással és posztgraduális képzéssel foglalkozó globális szervezetének szakemberei kimutatták, hogy a hulladék többségét, 60 százalékát öreg mikrohullámú sütők, mosógépek, mosogatógépek, más háztartási berendezések, irodai eszközök teszik ki. A kisebb eszközökből, mint a mikrohullámú sütők, kenyérpirítók 12,8 millió tonna, a nagyobbakból, mint a mosógépek, hűtőszekrények, szárítógépek, mosogatógépek 18,8 millió tonna hulladék keletkezett.
A legtöbb elektronikai hulladékot az Egyesült Államok lakossága termeli, 2014-ban 7,072 millió tonnát. A második helyen Kína áll 6,032 millió tonnával, a harmadikon Japán 2,200 millió tonnával. Az európai országok közül Nagy-Britannia a legnagyobb e-hulladéktermelő, a ranglista ötödik helyén áll évi 1,5 millió tonnával, ez csak 100 ezer tonnával kevesebb, mint a negyedik helyen álló Indiáé, amelynek azonban 20-szor annyi a lakosa.
Miközben a fejlett országokban nagy mennyiségű elektronikus hulladék keletkezik – Norvégiában például tavaly lakosonként 28,4 kilogramm -, Afrikában tavaly kevesebb mint 1,7 kilogramm volt ez a szám. A jelentés szerint évi átlag 2 millió tonnával nő az e-hulladék, és 2018-ra nagysága el fogja érni a 50 millió tonnát.
A jelentés szerint a háztartási e-hulladéknak csupán 16 százaléka kerül újrahasznosításra, újrafeldolgozásra.
A kidobott több millió tonna mobiltelefonnal, hűtőszekrénnyel és más elektronikai eszközzel 300 tonna arany és egyezer tonna ezüst, 1900 tonna réz vész kárba, ezek összértékét mintegy 52 milliárd dollárra becsüli a jelentés. Kárba vész továbbá 16.000 tonna vas is, mivel az eszközök nem kerülnek be az újrahasznosítási programokba.
A gyorsan növekvő e-szeméthegyek nagy mennyiségű mérgező anyagot tartalmaznak. Az elektronikai eszközökben található nehézfémek – mint a higany, a kadmium vagy a berillium – beszivároghatnak a talajba és az ívóvízkészletekbe, máj és vesekárosodást okozva, károsítva a mentális fejlődést. Világszerte az e-hulladék értékes “városi bányát” eredményez – az újrahasznosítható anyagok hatalmas potenciális tárházát. Ugyanakkor az e-hulladék veszélyes tartalma egy “méregbánya”, amelyet különös gondossággal kell kezelni – hangsúlyozta David Malone ENSZ-főtitkárhelyettes, az UNU rektora.
Mobil kütyüink halálos ára
Abdul Salam most 18 éves. Napjait azzal tölti, hogy a ghánai Agbogbloshie szeméttelepén talált, a világ minden tájáról odahordott elektronikai hulladékokból égetéssel próbálja kinyerni az értékes nyersanyagokat. A mérgező anyagok miatt napokig tartó fejfájásai vannak, izzad és remeg.
Abdul egyike azoknak a gyermekmunkásoknak, akik éhbérért küzdenek a túlélésért a gyilkos szemétben. Magyarország tavaly 125 ezer tonna e-hulladékot termelt, aminek nagy részéről nem lehet tudni, hová került.
