Óriási jelentőségű részgyőzelem született ma a Fővárosi Törvényszéken abban a perben, amelyet a kishantosi földeket érintő földbérleti pályázatok miatt indítottunk – közölte a Greenfo-val Ács Sándorné agrármérnök, a Kishantosi Nonprofit Kft ügyvezetője a tárgyalás után. A Kúriához fordul az agrártárca a kishantosi ítélet után.
Az ökológiai mintagazdaság sorsával és az állami földpályázatok történetével itt a Greenfo-ban is többször foglalkoztunk, ezért az előzményeket csak nagyon röviden foglaljuk össze: a Fejér megyei Mezőföld területén Hantos településhez közel, Kishantoson, nemzetközi együttműködés alapján, több mint húsz évig működött egy ökológiai mintagazdaság és népfőiskola. A gazdaság megálmodói Ács Sándorné és Bolye Ferenc (kisképünkön) az ügyvezetők, mindketten mezőgazdasági szakemberek, akik vegyszeres, műtrágyás, nagyüzemi gazdaságban dolgoztak. Saját tapasztalataik és a tudományos érvek alapján úgy gondolták, hogy a jövő agrárgazdálkodása csak az ökológiai alapokon nyugvó, a természet értékeit figyelembe vevő, úgynevezett fenntartható mezőgazdaság lehet. Az ötletet az akkori német és magyar kormány is támogatta, Németország 600.000 német márkával támogatta a kezdeményezést, a magyar állam pedig 452 hektár területet adott bérbe a német és magyar szakemberek által megtervezett ökológiai mintagazdaság létrehozatalára, amely először Kht.-ként, majd később Nonprofit Kft.-ként működött. A Népfőiskola fenntartását, az ingyenes felnőttoktatási programokat, a vidékfejlesztési központ működését a gazdaság hasznából fedezték.
Az eltelt húsz év alatt bebizonyították, hogy szántóföldön is lehet vegyszerek és műtrágyák nélkül gazdálkodni, a területen gabonaféléket, napraforgót, pillangósokat termeltek, elsősorban bio-vetőmagot állítottak elő, úgy, hogy a terület természeti értékeit nemcsak megőrizték, de a biológiai sokféleséget növelték is.
Kishantoson elszállt a jog
A Kishantosi Nonprofit Kft. földbérleti szerződése 2013. október 31-án járt le, a földeket a Nemzeti Földalap tíz részre osztva pályáztatta meg. A Kishantosi Nonprofit Kft mind a tíz területet megpályázta, de egy négyzetméter földet sem nyertek, mondván, hogy mások jobb pályázatot adtak be. A nyertesek között olyan cég is volt, mely a kiírás szerint nem is indulhatott volna, köztük egy – a pályázat meghirdetésekor még salgótarjáni – építési vállalkozás, melynek mezőgazdasági tevékenysége nem volt. Bár a kishantosiak a pályázatok miatt pereket indítottak, a Nemzeti Földalap a bírósági döntések előtt szerződést kötött a nyertesekkel. 2014 áprilisában, néhány nappal az országgyűlési választások után, a nyertesek traktorokkal jelentek meg a földeken, és a zöldellő vetést elpusztították. Később erősen mérgező hatású vegyszerrel és műtrágyával kezelték a területet. Egy mondatban összefoglalva: több mint húsz év áldozatos munkáját tették tönkre, elvették az ott dolgozók többségének munkahelyét, a tiszta talajt elszennyezték és óriási anyagi kárt okoztak a Kishantosi Nonprofit Kft.-nek.
A Bíróság mai döntésében történelmi jelentőségű ítéletet hozott – mondta Ács Sándorné, aki az ítélet legfontosabb megállapításait ismertette a Greenfo-val. A másodfokon eljáró Fővárosi Törvényszék jogerős döntésében részben megváltoztatta a Pesti Központi Kerületi Bíróság első fokú ítéletét. A másodfokú Bíróság megállapította, hogy a Mező Vidék Bt. – ez az a bizonyos, korábban salgótarjáni illetőségű cég – és a Magyar Állam képviseletében eljáró Nemzeti Földalap között létrejött földhaszonbérleti szerződés érvénytelen. Ezt azzal magyarázták – folytatta Ács Sándorné, hogy a Mező Vidék Bt. nem vehetett volna részt a Nemzeti Földalap pályázatán, mert nem felelt meg a kiírás feltételeinek, és ezért érvénytelen a szerződés. A Fővárosi Törvényszék azt is megállapította, hogy a pályázati folyamat a jó erkölcsbe is ütközött, hiszen a Mező Vidék Bt. nem is indulhatott volna.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság elsőfokú ítéletének többi – a pályázatok összességére vonatkozó – részét hatályon kívül helyezte a Fővárosi Törvényszék, és új eljárásra utasította az elsőfokú bíróságot. – Az utasítás indoklásában az szerepel, hogy a megismételt eljárásban a Bíróságnak a pályázati eljárás jogszerűségét és szabályosságát is vizsgálnia kell. Ennek azért nagyon nagy a jelentősége, mert az elsőfokú ítéletben az szerepel, hogy a pályázati eljárásról nem dönthet a bíróság. Ezzel az alperesek, a Nemzeti Földalap és a Magyar Állam egyik érve dőlt meg, hogy a pályázatok jogszerűségét nem lehet bíróság előtt megtámadni – mondta Ács Sándorné.
A földbérleti pályázatok törvényességét sokan bírálták, erről a Greenfo is több alkalommal adott hírt. Bemutattuk Ángyán József egyetemi tanár több részes tanulmányát, amelyben tudományos igényességgel vizsgálta meg a pályázati eredményeket – és adatokkal bizonyította, hogy a pályázati döntéseket nem a Kormány Nemzeti Vidékstratégiája, illetve az NFA Törvény Birtokpolitikai irányelvei alapján hozták meg.
A Kúriához fordul az agrártárca a kishantosi ítélet után
Kishantos ügyében a Földművelésügyi Minisztérium (FM) a Kúriához fordul – közölte ma az agrártárca. A mai másodfokú tárgyalást követően a részítélet ismertetésekor a bíró közölte, jogszabályba ütközik, ezért érvénytelen egy olyan szerződés, amelynél az egyik szerződő fél, a nyertes pályázó nem felelt meg a jogszabályban előírt pályázati feltételeknek, azaz nem indulhatott volna a pályázaton.
A szaktárca felidézte, hogy a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ Kft. és az állam között 2007 óta számos per volt és van folyamatban. A 452 hektárnyi állami terület használatával, valamint a kft. és az állam közötti szerződésekkel kapcsolatos perek kivétel nélkül az állam számára kedvező ítélettel zárultak. Hozzátették, hogy a kft. bérleti szerződése 2013-ban lejárt, a 452 hektár állami tulajdonú földet nyilvános haszonbérleti pályázaton hasznosította a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet. Míg korábban egy kft. bérelte ezt a területet, a Földet a Gazdáknak Program eredményeként most kilenc új bérlő nyerte el a gazdálkodás lehetőségét. Az FM szerint a Kishantosi Kft. részéről képtelenek voltak elfogadni azt a tényt, hogy nem ők, hanem hét helyben lakó családi gazda, egy helyi agrárvállalkozás és egy szakiskola nyerte el az állami földek bérleti jogát.
Ma azonban az első fokú ítélettel szögesen ellentétes másodfokú ítélet született, vagyis a kilenc új bérlő közül egy birtoktest vonatkozásában teljesen ellentétes tartalmú ítélet született első és másodfokon. A minisztérium szerint ez indokolja, hogy a végső döntést a Kúriától kérjék. A közleményben azt is hozzátették, hogy sem a Fővárosi Törvényszék mai ítélete, sem egy esetleges kúrai ítélet nem érinti a Kishantosi Kft. 2013-ban lejárt földhasználati szerződését – írta az MTI.
Kishantos jogerősen pert nyert a minisztériummal szemben
2015. május 13.
A Fővárosi Ítélőtábla 2015. május 12-én másodfokon ítéletet hirdetett a Kishantosi Nonprofit Kft. jóhírneve megsértése miatt a Vidékfejlesztési Minisztérium (a jelenlegi kormánystruktúrában Földművelésügyi Minisztérium) ellen indított perben.
Bitay Márton Örs állami földekért felelős államtitkár hazudott >>>
