Akadályozná a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vágna ketté a szerb határra tervezett kerítés, ami egyúttal a több évtizedes szerb-magyar természetvédelmi együttműködésnek a végét is jelentheti – állítják egybehangzóan környezetvédelmi szakemberek. Erre hivatkozva közbeavatkozhat az Európai Unió, amelynek ellenőrzési és engedélyezési jogköre van az érintett terület részét képező Natura 2000-es területek felett.
Mindeddig senki nem vizsgálta annak a helyzetnek a következményeit, hogy a déli határszakaszra tervezett 175 kilométeres kerítésből nagyjából 30-40 kilométer az Európai Unió ökológiai hálózata, a Natura 2000 programterület része. A kerítés megépítése természetvédelmi hatóságok munkatársai és szakemberek egyöntetű véleménye szerint súlyosan károsítaná a vadon élő állat- és növényfajok természetes élőhelyét a főként a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatása alá tartozó területen. Natura 2000-es védettséget élvez az az öt kilométernyi határszakasz Ásotthalom és Kelebia mellett, ahol jelenleg a legtöbb migráns – naponta 100-200 fő – igyekszik átszökni a határon. A hvg.hu-nak nyilatkozó, a környéket jól ismerő szakember szerint eddig elhanyagolható volt a migránsok vonulásának környezetre gyakorolt hatása, a kormány a kerítéssel azonban egyébként is kisszámú, védett populációkat szakítana ketté, és a nagyvadak mozgása is teljes mértékben ellehetetlenülne.
Földikutya: a kihalás szélén
A HVG megkereste az érintett magyarországi nemzeti parkokat is (Kiskunsági Nemzeti Park, Kőrös-Maros Nemzeti Park), a nevükben a Miniszterelnökség válaszolt. Megerősítették, hogy ugyan még nem történtek egyeztetések, de már megkezdődött a kivitelezési munkák előkészítése. Meglátásuk szerint a térségben nem jellemzőek a nagy testű védett fajok (farkas, hiúz, medve stb.) és a kisebb testű fajoknak várhatóan nem okoz problémát a kerítés. Az érintett Natura 2000 területen, a Déli-Homokhátság kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területen pedig szerintük nincs olyan jelölő faj, amely élettevékenységét jelentősen befolyásolná egy kerítés építése, így azzal kalkulálnak, hogy nem kell az EU-hoz fordulni, és minden törvényi lehetőség adott az építkezéshez.
Bojtos Ferenc, a CSEMETE Egyesület munkatársa érdeklődésünkre ugyanakkor közölte, hogy a környéken él Európa egyik legveszélyeztetettebb emlősfajtája, a rágcsálók rendjébe tartozó, fokozottan védett délvidéki földikutya (Nannospalax montanosyrmiensis), melynek megmentésére 2012-ben külön program indult, miután kevesebb példány él belőle a világon, mint az óriás pandából. (Körülbelül 200 egyedet ölel fel a populáció.) A kerítés bebetonozott alapja akadályozná a földikutya föld alatti mozgását, de az egyik érintett nemzeti park munkatársa szerint a röpképtelen állatok is biztosan elszigetelődnének a fajtársaiktól, a kerítés minőségétől függően pedig 4 méteres magasság alatt még lepkék sem tudnának átrepülni a határszakaszon.
Földmérés a magyar-szerb határon 2015 júniusában Fotó: MTI / Kelemen Zoltán Gergely
EU-s akadály a kerítés ellen
Az európai uniós csatlakozásunk feltétele volt, hogy Magyarország csatlakozzon két természetvédelmi egyezményhez, melyek a különleges madárvédelmi és a természet-megőrzési területek magasabb, európai védettségét célozták meg. Magyarország területének 15 százaléka tartozik valamilyen védettségi besorolás alá, a Natura 2000 szinte az összes ilyen területet felöleli, és továbbiakkal kiegészülve az ország 21 százalékát lefedi. A területeket Magyarország jelölte ki, a kijelölésénél kizárólag szakmai szempontokat vehettek figyelembe, gazdasági-társadalmi megfontolások nem játszhattak szerepet.
Az ellenőrzési jogkört az Európai Bizottság gyakorolja a magyar hatóságokon kívül, így vizsgálhatják, hogy a terület kiterjedése valóban felöleli az élőlények teljes populációját. Minden esetben, ha valamilyen építményt terveznek felhúzni egy védett területen, kötelező hatástanulmányt készíteni, amit az Európai Bizottság szintén ellenőrizhet. Amennyiben olyan tervekkel találkoznak, melyek veszélyeztetik a fokozott védettség alatt álló természeti értékeket, megtagadhatják az építési engedély kiadását. Jellemzően abban az esetben folytat vizsgálatot a Bizottság, ha panasz érkezik egy tagállamra a hiányos teljesítés kapcsán. Először többnyire informális konzultációt kezdeményeznek a tagállammal, majd a konzultáció kedvezőtlen kimenetele vagy nyilvánvaló mulasztás esetén kötelezettségszegési eljárást indítanak a tagállam ellen, ami kedvezőtlen esetben az Európai Bíróságig is eljuthat. A Miniszterelnökség szerint az Európai Bizottság véleményét csak kiemelt jelentőségű érték várhatóan jelentős mértékű károsodása esetén kell kikérni, egyéb esetekben nem.
földikutya Németh Attila felvétele
Nemzeti parki forrásunk saját szakterületéről egyébként ismer olyan példát, amikor hiába volt elmarasztaló az EU határozata, nem volt érdemi következménye magyar oldalon. Ezért nem gondolja, hogy a jogszabályok megakadályoznák a kormányt a terveiben.
„Nem látszik, hogy meg lehetne szakmai érvekkel törni a kormányzat lendületét a kérdésben” – mondta.
A döntés előkészítetlenségére azért jellemző, hogy előzetesen nem keresték meg a nemzeti parkok szakembereit az ügyben.
Igaz, az elmúlt évekbeli tapasztalataik szerint, ha volt is egyeztetési kötelezettsége a kormánynak, az ott elhangzottakat minimális arányban fogadták be. „Jellemzően csak kipipálták, hogy megtörtént az egyeztetés, de az észrevételekkel érdemben nem foglalkoztak” – állította forrásunk.
FOLYTATÁS A HVG.HU-n: Egy barátság vége
Ahogy egy botanikus látja
Élőhely térképezés kapcsán én lementem a Kübekháza-Térvári határszakaszra, illetve a MÉTA és a flóratérképezés során a Rivói-semlyékre (a koszovói bevándorlókról a TV-ben folyamatosan közölt vágóképet ott készítették). Tényleg jó élőhelyek vannak a határ mentén végig a Körös-éri Tájvédelmi Körzetben, amikért kár lenne, ha az építkezés során elpusztulnának. A mezsgyehatás egyes fajok (budai imola, érdes csűdfű) a Duna-Tisza közi Homokhátságon is érvényesül. A baj az, hogy Natura2000 terület csak három helyen (Madarász-tó, Tanaszi-semlyék, Kelebiai-halastavak) megy le a határig, így az is csoda, ha hatásbecslést egyáltalán kiírnak erre a területre.
Natura2000 hatásbecslést a teljes területre nem fognak kiírni, EVD-t viszont a mérete miatt minimum lehetne, de szerintem a klasszikus hatásbecslést is megállja a helyét. Nemzetbiztonsági indokokra hivatkozva, azonban kivétel adható az építés megvalósítása érdekében, ám a hatásbecslésben alternatív megoldásokat illetve a negatív hatások csökkentését javasolhat, ilyennek szerepelni is kell benne. A kivitelezésre és a deponálásra, a járművek mozgási lehetőségére lehetne korlátozásokat előírni, szántón, meglévő utakon is megközelíthető sok helyen a munkaterület. Kérdés mennyire lehet a problémás helyeken fokozottabban kézi erőt alkalmazni, vagy végigküldik az árokásógépet? Amennyiben a nyomvonalba esik jó állomány azzal probléma lehet, de lehet kompenzációs területet kijelölni, esetleg áttelepítést közvetlen a mezsgye szélére előírni. Akár kötelezően lehetne a sérült területnél nagyobb területre is előírni gyeprekonstrukciót, földlabdás áttelepítést, ahol ennek látjuk értelmét Probléma, hogy hosszú szakaszon a határ a Körös-ér csatornájának közepén megy. Itt a kerítés a csatornában lesz vagy a szomszédos gyepeken? A vízben a kerítés mennyire lesz tartós, ott tájképileg igen extrémen fog kinézni, s kérdés, vajon milyen hatással lesz a Körös-ér állatvilágára?
A nagyobb testű röpképtelen állatok számára is akadály lesz, főleg, ha az aljára kitalálnak valami betonperemet. A vadak mozgásában is probléma lesz, az aranysakálok sem fognak olyan egyszerűen mozogni a két ország közt. A túltartott vaddisznóállományunk is itt ragad a nyakunkon (a szerb kollégák ezt lehet, hogy nem bánják). Paradox, hogy ezen a szakaszon a klímaváltozással esetleg észak felé is életteret nyerő nagytestű, röpképtelen állatok terjedésének is adunk egy akadályt. A Rivói-semlyék környékéről pont az egyik határőrtől van archív rákosi vipera adatom. Kérdés, hogy hüllők, kisemlősök, kétéltűek számára mennyire lesz átjárható a kerítés, illetve átjárhatóvá tehető-e?
Kérdés lesz-e hatástanulmány, s aki csinálja, az ismeri-e a területet vagy Pesten egy irodában megcsinálja valaki, aki sose járt itt? Vagy elmegy hatástanulmány nélkül az egész.
Ha lehet hinni a híreknek, akkor a honvédség és a belügy fogja csinálni a kivitelezést, ami igencsak felülről vezérelt, felső parancsot teljesítő szerv (nemzetbiztonsági okokból szerintem más szervet nem biztos, hogy ilyen munkára odarendelnék). Ez lehet jó és rossz is. Ha vannak elfogadható javaslatok, alternatívák, s a felső vezetés azt elfogadja, akkor az talán jobban be lesz tartva, de az is elképzelhető, hogy csak a cél fog a szemük előtt lebegni, s a gyors kivitelezés, s akkor nem hallgatnak senkire – írta Dr. Deák József Áron botanikus a Caltha fórumon.
