Elutasították első fokon az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladékhasznosítás címén „méregkeverést” végző cég működési engedélyének meghosszabbítását. Ez azért hatalmas siker, mert a Greenpeace 2011 óta kampányol azért, hogy a közvetlenül a Duna partján lévő, eleve szivárgó tározóra – mely a kolontári után az ország második legnagyobb vörösiszap-tározója – ne hordhassanak további veszélyes anyagokat. Almásfüzitő miatt az Európai Bizottság is kötelezettségszegési eljárást folytat Magyarország ellen. A cég szerint a TKV Zrt. tevékenysége nem jelent kockázatot a környezetére.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal elutasította az almásfüzitői vörösiszap-tározón hulladéklerakást végző cég működési engedélyének meghosszabbítására vonatkozó kérelmét. A környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságként eljáró Kormányhivatal határozata ezen felül kötelezi a céget, hogy 30 napon belül mutasson be tervet a területen lévő hulladékok megfelelő kezelésére, valamint a terület porzásmentesítésének megoldására. A Kormányhivatal határozata a Greenpeace honlapján teljes terjedelmében elérhető.
Az almásfüzitői tározó tulajdonosa a némileg megtévesztő nevű Tatai Környezetvédelmi Zrt. (TKV), amely veszélyes és nem veszélyes hulladékok hasznosítására kapott engedélyt 2010-ben. [ A tározó 2010-es engedélye szerint a VII-es kazettára évi 132 000 tonna veszélyes hulladék és 280 000 tonna nem veszélyes hulladék szállítható] Az engedély idén áprilisban járt le, ezért kérték a területileg illetékes Kormányhivataltól annak meghosszabbítását. A TKV azzal érvel, hogy a tározóban lévő vörösiszap lefedésének megfelelő módja az, hogy arra többek között veszélyes hulladékok tömegét hordják rá. A cég „speciális hulladékkezelési módszernek” és „egyedi filozófiának” nevezi gyakorlatát, amely során az általa átvett veszélyes hulladékokból egy új „terméket” állít elő „komposztkészítéssel”. Bár a TKV valóban erre kapott engedélyt, a Greenpeace és számos további független szakértő szerint ez a gyakorlat teljesen ellentétes a hulladékkezelés magyarországi és európai szabályaival, és veszélyezteti a környezetet. [A Greenpeace 2011-ben neves osztrák hulladékgazdálkodási igazságügyi szakértőt kért fel arra, hogy vizsgálja meg, hogy az Almásfüzitőn zajló méregkeverés valóban nevezhető-e hulladékkomposztálásnak. Prof. Karl E. Lorber megerősítette, hogy a TKV állításaival ellentétben az almásfüzitői tározóban nem játszódnak le a komposztálódásra jellemző folyamatok.]
Greenpeace sajtótájékoztató 2011 10 13
Ezt erősítette meg most a Kormányhivatal határozata is, amely kimondja: a cég hulladékhasznosítás helyett valójában évek óta hulladékhígítást és -lerakást végez. „A telephelyen az adott technológiával pl. a nehézfémeket tartalmazó szervetlen anyagok biológiai lebontása (hasznosítása) nem történik meg, ezek a kezelt hulladékokban továbbra is jelen vannak” – fogalmaz a határozat (20. oldal, 2. pont). Ez azt jelenti, hogy mivel a nehézfémek összmennyisége nem változik a kezelés során, a hulladék gyakorlatilag mindössze hígul, amely teljesen ellentétes az EU hulladékkezelési szabályaival.
A Greenpeace évek óta hangsúlyozza: szakmailag megalapozatlan a TKV azon állítása, hogy a például fémtartalmú ásványok, kőtörmelék, salakok, öntőmagok, zománcozási hulladékok, veszélyes anyagot tartalmazó építési és bontási hulladék, kavics stb. összekeveréséből születő massza biológiailag hasznosítható lenne, és például „mesterséges talajt” lehetne belőle előállítani.
Most a Kormányhivatal határozata szerint a cég által „komposztálásnak” nevezett tevékenység során nem szűnik meg a beszállított veszélyes hulladékok hulladék státusza, azaz nem lesz belőlük „termék”.
Greenpeace almásfüzitői demonstráció kép: Somogyi-Tóth Péter
A Greenpeace 2011 őszén kezdett kampányolni azért, hogy állítsák le a veszélyes hulladékok beszállítását az almásfüzitői vörösiszap-tározóba. Mivel az összes bejelentésünk visszapattant a magyar hatóságokról és az ügyészségről, 2012 év elején az Európai Bizottsághoz fordultunk az almásfüzitői tározón folyó jogsértő tevékenység miatt. Az Európai Bizottság a Greenpeace bejelentése alapján kötelezettségszegési eljárást indított a szabálytalan engedély miatt. Az eljárás idén nyáron ért a végső szakaszba, mivel a hazai hatóságok azóta sem vetettek véget a problémás tevékenységnek.
• 2012-ben a Greenpeace által felkért jogász szakértő, dr. habil. Bándi Gyula egyetemi tanár szakvéleményében megállapította, hogy a TKV tevékenységét engedélyező határozat több szempontból megalapozatlan és jogellenes. Az Almásfüzitőn folyó tevékenység a szakértő véleménye szerint nem felel meg a hulladékkeverés feltételeinek: hiszen bár alapvetően tilos a hulladékok hígítása, a gyakorlatban a tevékenység mégis sok tekintetben annak tekinthető. A tevékenység továbbá a maga egészében nem értelmezhető komposztálással történő hasznosításnak, ráadásul az engedélynek nem része a védett Duna-parti területekre gyakorolt hatásvizsgálata sem.
• A Greenpeace szerint valószínűsíthető, hogy hosszú távon a szivárgó vörösiszap-tározóba lerakott toxikus anyagok is a talajvízbe, a környezetbe, esetleg a Dunába jutnak. A Greenpeace véleményével az MTA Földrajztudományi Intézetének kutatásai is egybecsengtek. A 2012-ben az MTA által kiadott „Katasztrófák tanulságai – Stratégiai jellegű természetföldrajzi kutatások” című kötet ugyanis megállapítja, hogy „A tározóból szivárgó szennyezett felszín alatti vizek az év nagy részében a Duna felé áramlanak”, valamint hogy „a hulladékok keverése növeli és kiszámíthatatlanabbá teszi a hulladéklerakó szennyező hatását”. A teljes tanulmányfejezet elérhető itt.
A Greenpeace közleményére sajtóközleményt adott ki a Tatai Környezetvédelmi Zrt. Íme:
A TKV Zrt. tevékenysége nem jelent kockázatot a környezetére
– A Tatai Környezetvédelmi Zrt. Almásfüzitőn végzett hulladékhasznosítási és rekultivációs tevékenysége hasznos és eredményes. Ezt a Kormányhivatal most kiadott határozata szögezi le. A határozat szerint az almásfüzitői tározókon alkalmazott hulladékkezelési technológia nemcsak, hogy nem gyakorol negatív hatást az emberi egészségre, illetve környezetre, de az alkalmazott lefedés a legjobb mód a tározók kezelésére.
A Kormányhivatal 2015. július 30-i határozatában rögzíti, hogy
• a tevékenység „önmagában nem jelent kockázatot az emberi egészségre, élő szervezetre, a vízre, levegőre, talajra, az élővilágra” – 13. oldal
• „Az itt folyó hulladékhasznosítási tevékenység segíti a tározók rekultivációját, mivel az előállított fedőanyagot helyben hasznosítják a vörösiszap tározók felszínének fedésére, megakadályozva ezzel a kiporzást.” – 14. oldal
• „A Duna-part élőhelyeire nézve a rekultiváció szintén pozitív hatású. A 2014-es helyszíni bejárás során a parti növényzetben káros hatás, elváltozás nem volt megfigyelhető.” – 14. oldal
• „A tevékenységnek a végeztével pedig, a rekultiváció során lefedés és növénytelepítés történik, amely szintén kedvező.” – 14. oldal
• „A hasznosítási tevékenység fentiek figyelembe vételével védett természeti értéket nem veszélyeztet … a tevékenység természet- és tájvédelmi érdeket nem sért.” – 15. oldal
A Tatai Környezetvédelmi Zrt. időközben befejezte az almásfüzitői tározók teljes körű tényfeltárását is, amelyet kizárólag nemzetközileg is elismert magyarországi szakértőcsoportok (cégek, egyetemek, tudományos intézetek, független szakértők) végeztek. Az ezzel kapcsolatos jogerős kormányhivatali határozat (2015. július 06.) megállapítja, hogy a térségben fellelhető szennyezettség egyértelműen az egykori timföldgyár és más korábbi ipari létesítmények működéséhez köthető, valamint a tározókkal kapcsolatos beavatkozási lehetőségek közül környezetvédelmi és gazdasági szempontból a tározók lefedésének folytatása, és a szennyezés helyben történő lokalizálása a támogatandó.
A kormányhivatal 2015. július 31-i határozatában nem a tevékenység szakmaiságát vagy pozitív környezeti hatásait vitatja, hanem jogértelmezési kérdéseket vet fel. Ezt támasztja alá, hogy a most felülvizsgált engedély kiadásakor hatályos jogszabály a biológiailag lebomló szerves anyagok areob vagy anaerob lebontását hasznosításnak minősítette.
Az engedélyezési folyamatban a pozitív környezeti hatásokkal járó tevékenység jogszabályi változásoknak megfelelő értelmezése folyik. Ebben az értelmezésben véleménykülönbség van a kormányhivatal és Tatai Környezetvédelmi Zrt. között, ezért a cég él fellebbezési jogával, így a másodfokú eljárásra marad a megfelelő jogi megoldás meghatározása. A hulladékhasznosítási tevékenység összgazdasági érdek, a jelenlegi egyetlen járható, környezetbarát alternatíva, a tározók lefedése pedig mind a helyi lakosok, mind a természeti környezet számára is kiemelten fontos.
Tata, 2015. augusztus 4.
