30 országot hívtak meg a Paks II. beruházás környezeti hatásairól jövő héten kezdődő nemzetközi konzultációkra, hogy mondják el véleményüket a környezeti hatástanulmányról és a környezeti hatásokról, közülük 11 ország jelezte, hogy szeretne ebben a folyamatban részt venni – mondta Aszódi Attila, a paksi atomerőmű teljesítményének fenntartásáért felelős kormánybiztos.
A kormánybiztos kifejtette: a nemzetközi konzultációknak az a célja, hogy a magyar engedélyező hatóság – a környezetvédelmi hatóság – további véleményeket csatoljon be és meggyőződjön arról, a környezeti hatástanulmányból esetleg nem maradt-e ki valami olyan aspektus, amit figyelembe kellene vennie értékelése során. A konzultációt holnal (hétfőn) Horvátországban, Eszéken kezdik, szerdán Bécsben folytatják, utána Romániába, Szlovéniába, Ukrajnába és Németországba mennek, ahol számos szakmai konzultáció és lakossági fórum, közmeghallgatás lesz. Beszélt arról is, szakmai vitára számítanak, ha azonban valaki az energiapolitika irányába akarja a beszélgetést elterelni, arról is készek tárgyalni. Az a véleményünk, hogy a megújuló energiahordozóknak és az atomenergiának a jövőben együtt kell szerepet játszaniuk, ugyanis az ország és az Európai Unió klímavédelmi célkitűzéseit csak így lehet teljesíteni – jelentette ki.
Aszódi Attila felidézte, az Európai Bizottság szerint a Paks II. beruházás megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek, segít az ellátásbiztonság növelésében, az alacsony villamosenergia-ár biztosításában, a klímavédelmi célkitűzések elérésében és az importfüggőség csökkentésében.
Arra a kérdésre, ha egy olyan hatalmas gazdasággal rendelkező ország, mint Németország meg tudja oldani az energiaigényét atomenergia nélkül, Magyarországnak ez miért nem megy, a kormánybiztos kifejtette: egyelőre nem bizonyították a németek, hogy tudnak atomenergia nélkül élni, hiszen csak 2023-ban akarják kivezetni az energiarendszerből. Megjegyezte, Németországban nagyon komoly támogatások társulnak a megújuló energiahordozók használatához, évente több mint 20 milliárd eurót fordítanak erre, amiből évente kétszer két új paksi blokkot lehetne megépíteni.
A támogatást a lakossági áramárba építik be, ezért Németországban a lakosság körülbelül 90 forint/kilowattóra áron jut a villamosenergiához, míg Magyarországon 36 forintért kilowattóránként. Ezt a többletpénzt bele kell forgatni a villamosenergiába, ha valaki olyan nagy átalakítást akar végrehajtani, mint Németország, és egyáltalán nem biztos, hogy technológiailag sikeres lesz, amit próbálnak megvalósítani – mondta a kormánybiztos. (MTI)
Ki hazudik Paks ügyben?
Kovács Zoltán kormányszóvivő lebuktatta a kormányt, mégis van állami támogatás Pakson. Nyáron a kabinet írásban informálta a bizottságot arról, hogy Paks II finanszírozásában nincs állami támogatás. Ki nem mondott igazat? A kormányszóvivő szerint Jávor mindent elkövet, hogy ártson a kapacitásfenntartásnak – írtuk pár napja.
Áramszünetek lesznek, ha nem csinálunk semmit
Bár több elemzésből is az jön ki, hogy soha nem térül meg a paksi bővítés, az erőmű működtetésére pedig évente százmilliárdokat költhetnek majd az adófizetők, Aszódi Attila szerint ezek a tanulmányok nem jó adatokkal számolnak. A paksi bővítésért felelős kormánybiztos nem tudja elképzelni, hogy Brüsszelben tiltott állami támogatás miatt elbukhat a projekt, szerinte akkora áramdrágulás jön tíz év múlva, hogy visszahozza majd az árát a mostani befektetés. Jövő héttől külföldön is lakossági fórumokat tartanak, hogy megnyugtassák az embereket, nem kell félni az erőműtől.
Kapcsolódó anyagok:
