Az Európai Bizottság megítélése szerint a magyar hatóságok eltértek a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoktól, amikor közvetlenül, pályáztatás nélkül adtak megbízást a Roszatomnak a paksi atomerőmű kibővítésére. A BruxInfo értesülései szerint a testület valószínűleg csütörtökön hivatalos felszólító levelet készül küldeni Budapestnek, amelyben a paksi projektet érintő minden folyamatban lévő és tervezett további beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani. A kormány szerint minden rendben.
Az értesülés éppen azon a napon érkezett, amikor Aszódi Attila, a paksi bővítésért felelős kormánybiztos sajtótájékoztatót tartott és azt jelezte, hogy két nyitott kérdés van Brüsszellel Paks ügyében, az egyik pedig éppen a beszerzési témát érinti. A másik a tiltott állami támogatással kapcsolatos vizsgálat, amelynek eredményéről elvileg rövidesen döntés születhet a Bizottság egy másik Főigazgatóságán.
Két hónapot kapunk a magyarázatra, de addig is álljunk le
Hivatalos felszólító levelet készül küldeni Magyarországnak – a BruxInfo értesülései szerint – csütörtökön az Európai Bizottság, mert úgy látja, hogy a paksi atomerőmű kibővítésére vonatkozó megbízási szerződés (az Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás részeként) közvetlen, versenypályázat nélküli odaítélésével megsértette az EU közbeszerzési szabályait. A magyar kormánynak két hónapon belül kell reagálnia a hivatalos felszólító levélben tett állításokra, és Brüsszel a válasz fényében dönt majd arról, hogy indoklással ellátott vélemény elfogadásával a második szakaszba léptesse-e az eljárást vagy sem. Addig is azonban a vélt kötelezettségszegés komolyságára való tekintettel a testület a lap forrásai szerint arra szólíthatja fel csütörtökön Budapestet, hogy függesszen fel minden egyes, a paksi projekttel összefüggő beszerzési eljárást, és tartózkodjon minden további új szerződés megkötésétől.A Bizottságnál a lap kérdésére nem erősítették meg a hírt, de nem is cáfolták. A testület csütörtökön hoz döntéseket kötelezettségszegési ügyekben, ennek lehet része a paksi dosszié is.
Emlékezetes, hogy Magyarország egy Oroszországgal aláírt kormányközi megállapodás keretében ítélte oda közvetlenül, tendereztetés nélkül a Roszatomnak a paksi atomerőmű két új blokkjának megépítésére és felszerelésére vonatkozó szerződést. A projekt költségeit 12,5 milliárd euróra becsülik, amelynek Aszódi mai jelzései szerint mintegy 6-10 százalékát már az építkezés 2018-ra tervezett megkezdéséig le fogjuk hívni tervezési és mérnöki munkákra. Ez tehát 2018-ig mintegy 220-375 milliárd forinttal megemelné az államadósságot.
Az öt mérföldkő közül hármon már túl vagyunk
Aszódi jelezte, hogy a paksi projekt kapcsán öt fontos mérföldkő van, amin át kell mennie az országnak, hogy minden szempontból "sínen legyen" a beruházás. Az első három mérföldkőn már túl vagyunk, mivel megkaptuk a szükséges zöld jelzéseket.
Az első az államközi szerződés volt, amelyet még a 2014. januári aláírás előtt bemutattuk a Bizottságnak, és Aszódi tájékoztatása szerint Brüsszel nem emelt kifogást ennek tartalma ellen.
A második az Euratom által idén tavasszal aláírt üzemanyag ellátási szerződés volt, igaz itt engedményekre kényszerült a magyar fél.
A harmadik pedig az volt, hogy idén szeptemberben a Bizottság arról tájékoztatta Magyarországot: elfogadta az Euratom szerződés 41-es cikkelye szerinti notifikációt. Ennek lényege, hogy tájékoztatni kell a Bizottságot minden nagyobb atomerőművi projektről, és ennek keretében a Bizottság azt vizsgálja, hogy a fejlesztés összhangban van-e az Euroatom-szerződés célrendszerével és szabályaival, vagy sem.
A két nyitott ügy közül ez az egyik
A még két nyitott kérdés a tiltott állami támogatás kérdése, amelyet a DG Competition vizsgál elvileg november 23-ig, a másik pedig a projekt beszerzési ügyeit érinti. A Bruxinfó értesülései tehát ez utóbbira vonatkoznak. Amint délelőtt megírtuk: az államközi szerződés alapján az orosz fél a fővállalkozó és neki kell az alvállalkozókat kiválasztania (törekednie kell a 40%-os magyar beszállítói arányra, de ezt nem lehet kötelezővé tenni). Aszódi elmondta: a magyar kormány azt rögzítette az orosz fél felé, hogy az EU-s szabályokkal teljesen összhangban lévő közbeszerzési szabályok szerint válasszák majd ki a fő komponensek építésére a partnereket. Mi tehát ezt várjuk az orosz féltől és éppen emiatt azt is várjuk, hogy a beszerzésekkel kapcsolatos keretet is elfogadja a Bizottság illetékes egysége – jelentette ki, majd hozzátette, hogy erre sem kaptak egyelőre információt. A Bruxinfó értesülései tehát ezt, az elfogadó brüsszeli magatartásra vonatkozó várakozást húzhatják keresztbe.
A beszerzési téma háttere
A brüsszeli lap emlékeztet arra, hogy a kormányközi megállapodás hivatalos notifikálása óta a testület belső piaci (DG GROW) főigazgatósága a magyar hatóságokkal egyeztetve előzetes eljárás keretében azt vizsgálta, hogy a szerződés megkötése megfelel-e a közbeszerzésre vonatkozó uniós szabályoknak. Brüsszel a lap információi szerint arra a következtetésre jutott, hogy nem. Mégpedig azért, mert először is megítélése szerint jelen esetben nem teljesültek azok a feltételek, amelyek egy nemzetközi szerződés keretében lehetőséget adnak egy kontraktus közvetlen, versenypályázat kiírása nélküli odaítélésére és megkötésére. A magyar kormány kezdettől fogva azzal indokolta a pályáztatás mellőzését, hogy nemzetközi megállapodások esetében nincs ilyen kötelezettség.
Uniós alapelvet sérthet a módszerünk
A Bizottság azonban részben az Európai Bíróság esetjogából kiindulva azzal érvel, hogy a nemzetközi megállapodásokban rögzített kötelezettségek a gyakorlatban nem írhatják felül az EU-szerződésben lefektetett alapelveket. Következésképpen, az uniós tagállamok által kötött nemzetközi megállapodásoknak is tiszteletben kell tartaniuk a közbeszerzési szabályoknál alkalmazott olyan alapelveket, mint a hátrányos megkülönböztetés tilalma, az egyenlő elbánás és az átláthatóság. Márpedig a lap forrásai szerint a paksi beruházás közvetlen odaítélése (illetve ahogy azt a kormányközi megállapodás rögzíti) nem felel meg ezeknek az elveknek, ezért a Bizottság úgy látja, hogy a magyar-orosz államközi megállapodás sincs összhangban az EU működéséről szóló szerződéssel. Jó okkal feltételezhető, hogy a belső piac működését felügyelő főigazgatóság azon az alapon is támadja a Roszatomnak adott megrendelést, hogy kizárólag az EU-nak van joga az európai közbeszerzési piac megnyitásáról szóló nemzetközi szerződések megkötésére.
A Bizottság értelmezése az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes lehet a Szerződéssel. A várható hivatalos felszólító levél kizárólag a paksi projekt közbeszerzési aspektusaira vonatkozik, az állami támogatási és energiaszabályokkal való megegyezőség felmérése jelenleg külön vizsgálatok tárgyát képezi. Megfigyelők hangsúlyozzák, hogy ebben a pillanatban csak a Bizottság jogi álláspontjáról van szó, az a kötelezettségszegési eljárás során derül majd ki, hogy a vitában melyik félnek van igaza- írta a portfolio.hu.
Paks – óriási reklámkeret
Paksi bővítés: nem sértette meg a szabályokat a kormány
Nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a Paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés – közölte a Miniszterelnökség tegnap este az MTI-vel. A tárca a Bruxinfo európai uniós ügyekkel foglalkozó hírportál értesülésére reagált. A Miniszterelnökség közleményében kifejtette: a magyar kormány a beszerzési kérdéseket illetően egyelőre nem ismeri az EB hivatalos jogi álláspontját. Hozzátették: a kormány bizottság minden kérdésére – ahogyan eddig, úgy a jövőben is – részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad. Ennek köszönhetően idén áprilisban az Európai Unió harmadik félként jóváhagyta az üzemanyag-ellátási szerződést, szeptemberben pedig Brüsszel arról értesítette a kormányt, hogy a Paks II. beruházás energiapolitikai, klímapolitikai, energiabiztonsági és nukleáris biztonsági szempontból is megfelel az Euratom-szerződésben foglalt célkitűzéseknek. A kormány továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el – írták. (MTI)
