Az elkövetkező évtizedben további 2,5 milliárd ember csatlakozik majd a fogyasztók csoportjához, ezért itt az ideje, hogy sokkal több figyelmet fordítsunk a mezőgazdasági nyersanyagok (soft commodities) iránti növekvő keresletre, amelyek az ételeink, testápolási szereink, ruháink, sőt az általunk fogyasztott energia nyersanyagát is adják. Egy egészséges bolygóhoz fenntartható termelésre és fogyasztásra van szükség.
Napjainkban rengeteg mezőgazdasági nyersanyag, például a pálmaolaj, a szója, a fa, a nádcukor, a tengeri hal, a papír vagy a pamut hatékony és fenntartható termelése még mindig nem megoldott. Az előállítás során jelentős mennyiségű vizet használnak fel, elpusztítanak vagy károsítanak olyan fontos élőhelyeket, amilyenek az esőerdők, a lápok és a szavannák, és közvetlenül hozzájárulnak az éghajlatváltozáshoz is.
„Ha ezt a növekvő keresletet a természeti erőforrások túlzott kizsákmányolása nélkül szeretnénk kielégíteni, akkor fenntarthatóbb kitermelési és előállítási módokat kell találnunk” – állapítja meg Stephen Watson, a WWF vállalati kapcsolatokért és Ázsiáért felelős vezetője, aki a WWF piacok fenntartható átalakítását szorgalmazó kezdeményezésének is az élén áll.
A WWF szakembere kijelenti, hogy a vállalatok egyedül nem képesek megoldani ezt a globális problémát, de a kormányokkal, közösségekkel, civil szervezetekkel, és a fogyasztókkal együttműködve mégis kulcsszerepük van a sikeres folyamatok előmozdításában.
A vállalati oldalt vizsgálva a WWF elemzést végzett 256 cég árubeszerzésének fenntarthatóságáról, melyek mindegyike világmárkák beszállítója és tagja a Fogyasztási Cikkek Fórumának (Consumer Goods Forum, a továbbiakban CGF). A befolyásos, világszintű üzleti platform tagjainak éves eladásai meghaladják a 3,5 trillió dollárt. Számuk, méretük és változatosságuk miatt együttesen elemzésük releváns következtetések alapja lehet.
Az eredmények riasztóak.
Csupán néhány vállalat, például a nálunk is ismert Kimberly-Clark, a Waitrose, vagy az Unilever mutattak jó, követendő példát kötelezettségvállalásukkal, és annak érdekében tett lépéseikkel, hogy csak megbízható szabványok szerint hitelesített árukat szerezzenek be. Ilyen szabványnak számít az FSC (Forest Stewardship Council), a fenntartható pálmaolaj kitermelés szorgalmazó RSPO (Roundtable on Sustainable Palm Oil) az ASC (Aquaculture Stewardship Council).
A kutatás azt is kimutatta, hogy a vállalatok többsége nem teszi meg a tőlük elvárt lépéseket annak érdekében, hogy javaslataik mentén a piacok fenntarthatóbbá váljanak. Például kevesebb, mint a cégek fele hozza nyilvánosságra fenntarthatósági adatait, vagy jelent kifejezetten a mezőgazdasági nyersanyagok beszerzési irányelveiről, és csupán 9 százalékuk (22 cég) tett mérhető, határidőhöz kötött vállalásokat arra vonatkozóan, hogy a számukra lényeges nyersanyagokat a WWF által megbízhatónak ítélt és ajánlott szabványok szerint szerezze be.
A WWF arra emlékeztet, hogy a kereskedelmi forgalom a fenntarthatóságra kevésbé érzékeny piacok felé tolódik, a kormányok politikája nem helyezi előtérbe a fenntarthatóságot, és nincs elég tanulmány a hitelesített termékek vásárlásának és termelésének követendő és sikeres gyakorlatairól.
„Arra biztatom a CGF tagjait, hogy járjanak elöl jó példával és 2020-ra már csak hitelesített árukat szerezzenek be, hozzák nyilvánosságra akcióterveiket, amiben leírják, hogyan érik majd el a kitűzött célokat, illetve egyezzenek meg, hogy éves fenntarthatósági jelentésekben folyamatosan publikálják majd előmenetelüket” – fejezte ki Watson.
