Ma van a vécé világnapja, ami nem vicc, hanem halálosan komoly, főleg az e szempontból is kétségbeejtően elmaradott Budapesten, ahol 30.000 lakosra jut egy nyilvános illemhely. Párizsban minden 5000 emberre jut egy közvécé és ezek jelentős része ingyen használható. 2018-ig 8,5 millió eurót költ a nyilvános vécéire Bécs. És mi akarunk olimpiát rendezni?
Ahol közvécé, ott szeretet! A Város Mindenkié kampányindító akciót tartott tegnap a Vécé Világnapja kapcsán. Kreatív performansszal és minikiállítással hívták fel a figyelmet a civilek a pártokon, kormányokon, ideológiákon átívelő nemzeti ügyre: a pisi- és kakiproblémára.
A Város Mindenkié (AVM) lakhatási érdekvédelmi csoport figyelemfelhívó megmozdulást szervezett egy élhetőbb, tisztább Budapestért. Vágyunk egyszerű: mindenki számára elérhető ingyenes közvécéket a fővárosba. A legtöbb állampolgárral egyetértésben azt szeretnénk, ha a városban megfelelő mennyiségű és minőségű, mindenki számára elérhető közvécé működne. Ez mindenki életét nagyban megkönnyítené, néhány társadalmi csoportét pedig különösen, mint például az idős emberek, a kisgyermekes családok, a mozgáskorlátozott emberek, a közterületen dolgozók és az ott élni kényszerülők.
A csoport a fővárosi önkormányzat épülete elé vörös szőnyeget terített, ami egy vécécsészéhez vezetett. A csészébe állampolgárok helyezték el üzeneteiket a főpolgármesteri hivatal számára, amelyekben a nyilvános vécékkel kapcsolatos problémáikat és kéréseiket fogalmazták meg, mint például: „Egy ajtót magamra csukni – az emberi méltóság apróságokon múlik.” Az akció során Orbán Miklós, az AVM hajléktalan aktivistája mondott beszédet, amelyben elmondta: „A hajléktalan emberek teljes jogú tagjai a társadalomnak és kijár nekik az a méltóság, hogy közvécékben végezhessék a dolgukat. Rendszeresen vegzálják őket a rend éber őrei és súlyos tízezrekre büntetik a jobb sorsot megélt embereket.
Nem rendészeti kérdés, hanem szociális feladat a hajléktalanság felszámolása!
Nem ilyen módszerekkel kell rábírni az embereket, hogy ne az utcán éljenek, hanem valós lehetőséget kell megteremteni ahhoz, hogy lakásban élhessenek.” Beszédet mondott még Balatoniné Erzsébet, aki a Közmunkás Mozgalom a Jövőért aktivistájaként arról számolt be, hogy utcán dolgozó emberként milyen gyakran okozott neki gondot a közvécék hiánya. Végül Jurkovics József, szintén az AVM hajléktalan tagja mondta el személyes történetét: Budapest belvárosában éppen egy bezárt nyilvános vécé mellett büntették meg köztisztasági szabálysértésért, amelynek során helyszíni bírságot is kapott. József és több hajléktalan társa ügyében az Utcajogász az Alapvető Jogok Biztosához fordult, mert álláspontunk szerint az emberi méltóságot sérti, ha valakit azért büntetnek meg, mert alapvető emberi szükségletét elégíti ki, de erre nincs biztosítva megfelelő infrastruktúra.
A mai akcióban (melyről további képek itt) az AVM-en és az Utcajogászon kívül a Bennfentes Kívülállók Közkórusa vett részt, akik pisigépet készítettek, hogy bemutassák az emberi test működését. A Roma Sajtóközpont Orlay Balázs és Orsós Juli designerek közreműködésével vécétörténeti kiállítást rendezett, amelyhez a Toi Toi Kft. biztosította ingyen a mobilvécéket. Az akciót a Civil Közöd Társaság is támogatta. Az akció végén a főpolgármesteri hivatal főosztályvezetője vette át az állampolgárok üzeneteit és ígéretet tett arra, hogy ezeket eljuttatja Tarlós István főpolgármesternek is.
Ma Budapesten a Fővárosi Csatornázási Művek (FCSM) 39 (más források szerint 51) illemhelyet üzemeltet, amelyek 180 Ft. térítési díj ellenében vehetőek igénybe.
Közérdekű adatigénylésünk alapján az FCSM-en kívül a kerületi önkormányzatok is tartanak fent illemhelyeket, összesen kb. 30 darabot. Tehát a fővárosban – az FCSM és önkormányzatok által fenntartott – nyilvános illemhelyek száma 70-80 darabra tehető. Ez azt jelenti, hogy Budapesten minden 30 ezer lakosra jut egy nyilvános illemhely. Összehasonlításképpen Párizsban minden 5000 emberre jut egy közvécé és ezek jelentős része ingyen használható. A hajléktalan emberek számára különösen problematikus a közvécék hiánya, mert egyfelől a társadalmi előítéletek (pl. szegényes öltözködéshez kapcsolódó előítéletek), másrészt a térítési díj, illetve a fogyasztási kötelezettség miatt kevésbé van lehetőségük igénybe venni az alapvetően nem illemhely célú, de vécével rendelkező egységeket (pl. gyorséttermek, kávézók, bevásárlóközpontok). Alkalmanként megoldható ezeknek a vécéknek a használata szívességi alapon, de ez egyáltalán nem érdemi megoldás.
Másfelől pedig amikor – jobb híján – közterületen végzik a dolgukat, még jól meg is büntetik őket. Egy a szabálysértési rendszerről szóló – még nem publikált – tanulmányban szerepel egy kerületi kormányhivatal szabálysértési ügyekért felelős osztályvezetőjével készített interjú, ami alapján a köztisztasági szabálysértések legnagyobb része (kb. 75%-a) a hajléktalan embereket érinti. Szerintünk sincs rendben, ha valaki közterületen vizel, de embereket csak azért megbüntetni, mert nincs hova elmenniük vizelni, még kevésbé van rendben.
A nyilvános vécék hiánya nemcsak a fedél nélkülieket érinti, hanem mindenkit, főként a turistákat, az idős, fogyatékos vagy inkontinenciával küzdő embereket, a kisgyerekes szülőket és azokat, akik sokat dolgoznak közterületen.
Camara-Bereczki Ferenc Miklósnak, az Eötvös Loránd Tudományegyetem földrajz szakos hallgatójának 2016-os nem reprezentatív kutatása alapján, amelyet összesen 831 fő töltött ki, a válaszadók 85,5%-a szerint nincs elég nyilvános illemhely Budapesten. A felmérésben a válaszadók 74,4%-a jelezte, hogy végezte már el dolgát közterületen (parkban, utcán, téren stb.) és közülük 75% azért tett így, mert nem volt sem fizetős, sem ingyenes mosdó a közelben. A kitöltők 29,1%-a szerint a nyilvános vécéknek olcsóbbnak, 36,3%-a szerint pedig ingyenesnek kellene lennie. Végezetül, a válaszadók 73,4%-a szerint javulna a köztisztasági helyzet, ha több és hosszabb nyitvatartású nyilvános illemhely lenne a fővárosban.
A kerületi önkormányzatoknak jelenleg önkéntes vállalásuk illemhelyek kialakítása és működtetése, hiszen erre semmilyen jogszabály nem kötelezi őket. Így állhat elő az a helyzet, hogy kilenc olyan kerület is van Budapesten, amely saját maga nem üzemeltet illemhelyet. A legrosszabb a helyzet a III., XV., XVI., XVIII. és a XXIII. kerületekben, ahol egyáltalán – az FCSM üzemeltetésében sem – nem található illemhely.
A VII. és VIII. kerületi önkormányzatok élen járnak az illemhelyek működtetésében 7-7 darabbal, ráadásul a VII. kerület esetében az összes, míg a VIII. kerület esetében öt térítésmentesen igénybe vehető. Kampányunkkal két dolgot szeretnénk elérni: hogy Budapesten legyen több közvécé, és hogy ezek biztosítása törvénybe legyen foglalva. Ennek érdekében A Város Mindenkié az Utcajogásszal közösen törvénymódosítási javaslatot nyújt be, amely bizonyos lakosságszám felett kötelező önkormányzati feladattá tenné a nyilvános vécék fenntartását. Az elkövetkező időszakban minden lehetséges fórumon felhívjuk a főváros vezetőségének figyelmét arra, hogy közvécékre szükség van a városban-
írta közleményében a Város Mindenkié csoport.
2018-ig 8,5 millió eurót költ a nyilvános vécéire Bécs
Az osztrák főváros köztisztasági vállalata, az MA 48 városszerte 152 nyilvános vécét üzemeltet, amelyek között bizony akad majdnem százéves is. Annak érdekében, hogy valamennyi illemhely megfeleljen a kor elvárásainak és hatékonyabban lehessen üzemeltetni, 2014-ben vécé-offenzívába kezdett Bécs. A 8,5 millió eurós program keretében 30 nyilvános illemhelyet teljesen újjáépítenek, huszonkettőt modernizálnak, huszat pedig restaurálnak.
A 2018-ig zajló program keretében megújuló illemhelyek nemcsak modernebbek és tisztábbak, mint elődeik, de akadálymentesek, rongálás-biztosak, jól ki vannak világítva és könnyen tisztántarthatóak. Noha a nyilvános vécéket már messziről fel lehet ismerni, könnyen megtalálhatók a város digitális térképe vagy okostelefonos alkalmazás segítségével is.
Bécsben sem volt azonban mindig ilyen rózsás a közvécé-helyzet: a 19. században rendszeresek voltak a kolerajárványok. Változást a csatornahálózat széleskörű kiépítése és az "olajjal szagtalanított vizelde" néven szabadalmaztatott Beetz-féle nyilvános illemhelyek felállítása hozott. Az osztrák főváros alatt ma 2.400 kilométernyi szennyvízcsatorna kígyózik, amely naponta mintegy félmilliárd liter szennyvizet szállít az Ebswien szennyvíztisztítóba. A simmeringi telepen 1980 óta ártalmatlanítják Bécs összes szennyvízét, a háztartások 99,7 százaléka van rákötve a csatornahálózatra.
