A jegesmedve igazi arcát mi, emberek – ellentétben a fókákkal – ritkán láthatjuk. Bár tény, hogy a medvék a partokon is ügyes vadászok. Ha úgy véli a jegesmedvék egyszerűen túlméretezett grizzlik, akik génjeiknél fogva ki vannak fehérítve, legjobb, ha vár egy pár millió évet egy újabb speciációra.
Másrészről viszont eléggé valószínű, hogy végül el fogjuk veszteni a jéggel borított tengerek és óceánok e csodás teremtményeit, a tengeri emlős ragadozók nich-ét de még magát a jéggel borított tengerek és óceánok csodás előhelyét is. A fennmaradó medvéknek hamarosan teljességgel a szárazföldre kell költözniük, ahogy a globális felmelegedés hatásai – az elkövetkezendő 100 évben még biztosan – növekednek. E következtetések mélyen alátámasztják a Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) véleményét, mely a jegesmedvéknek – a tengeri jég- csökkenéseket és a populáció-méreteket figyelembe véve – kitüntetett védelmet követel. A rendszer-szintű megközelítéssel dolgozó kutatások fondorlatos számításokat foglaltak magukba és egy 26.000 fős állományt vizsgáltak 19 alpopulációban. Ezek alapján jutottak a cikkben ismertetett eredményekre. A jegesmedve, vagyis az ursus maritimus élőhelye a tengeri jég. A közelmúltban sokan felfigyeltek a jegesmedvét érintő éhezési stresszre, melyért az élőhely-vesztés és a ragadozók fő táplálékának (fóka) letűnése a felelős. A jegesmedvék előfordulási ábrája is igen aggasztó: korreláció mutatható ki a jég olvadása és a medvék bármely alpopulációjának fellelhetősége közt.
Az earthtimes.org szerint a Chukchi tenger alpopulációja az egyik példája azon jegesmedvéknek, akik állománya pótlódott (a part eléréséért folytatott küzdelemben minden populációban gyakori a bocsok vízbe fúlása) és akik népességük számát jól tartják. Efféle sikeres reprodukció magas – majd 3400 fős – létszámot eredményezett, de az ilyen siker mindig óriási tengerjég veszteséggel járt együtt. Összességében a nagyméretű populáció csökkenés esélye a következő három generációt érinti potenciálisan. Az Észak-nyugat Kanadai és Kelet-Grönlandi ökorégiók csupán nem szignifikáns korrelációt mutattak ki az előfordulás, illetve a tengeri jég csökkenése közt, de minden más eredmény szignifikánsnak bizonyult. Ez az összesített eredmény a vadon élő jegesmedvék kipusztulásának nagy esélyét jövendöli illetve alátámasztja az IUCN kategóriái szerinti sérülékenynek minősítés teljes jogosságát. Ezek az óriási medvék, megtermett 700 kg-os hímjeikkel az egyedüli kutyafélék, melyek valódi értelemben tengerinek minősíthetőek. Most a jelentős élőhely-degradáció miatt veszélyeztetetté lettek nyilvánítva, ennek ellenére a „nagytestvér” jövőbeni kilátásai meglehetősen sivárak.
Jön a jegesmedve krízis
Csaknem harmadával csökkenhet a világon élő jegesmedvék száma a következő 35 évben – figyelmeztet egy tanulmány, amely a Biology Letters című tudományos folyóiratban jelent meg.
A kutatók szerint 70 százalék az esély rá, hogy a jegesmedvék száma drasztikusan lecsökken a tengeri jég fokozatos zsugorodása miatt. "A jegesmedvék életük döntő részében a tengeri jégtől függenek" – írták a szakemberek a tanulmányukban.
Kapcsolódó anyagok:
