Az utóbbi néhány évben egyre többet hallhatunk az energiaszegénységről, mint növekvő problémáról, mely fenyegető következményekkel jár, s amely ellen a lehető leggyorsabban, leghatékonyabban intézkedéseket kell hozni. Része a kormányzati kommunikációnak, fel-felbukkan szakmai anyagokban, fűtési szezonban pedig találkozhatunk vele a médiában is. Arról azonban már kevesebb szó esik, hogy tulajdonképpen mi is ez a jelenség, hogyan definiálhatnánk, vagy mennyire jelentős ez a probléma valójában.
Az Energiaklub tanulmányból többek között kiderül, hogy ma Magyarországon háztartások százezrei nem engedhetik meg maguknak, hogy otthonukat megfelelő hőmérsékletűre fűtsék fel. A számok azt mutatják, hogy az épületek energetikai korszerűsítése az esetek zömében kiutat jelentene ebből a helyzetből.
Részletes elemzésünkben arra is választ kerestünk, hogy milyen határ felett tekintjük aránytalanul magasnak egy háztartás energiaköltségeit? Hogyan definiálható az energiaszegénység, illetve a népesség mely része tekinthető energiaszegénynek Magyarországon?
Szegénység vagy energiaszegénység Energiaklub tanulmány (765 KB pdf)
