Limától Párizsig: a klímaváltozás tétje és a benne rejlő lehetőségek az EU-ban és a V4 régióban
Dátum: 2015. május 26.
Helyszín: Francia Intézet Budapest Fő utca 17.
Letölthető anyagok:
2015. november-decemberben Párizs ad otthont a 21. ENSZ klímaváltozási konferenciának. Ez a döntő fontosságú tanácskozás az utolsó esély, hogy az évszázad végéig 2°C alatt tartsuk a globális felmelegedést, felgyorsítsuk a világgazdaság átállását egy alacsony szén-dioxid-kibocsátású modellre és új szövetséget kovácsoljunk a bolygónkért.
Minden szereplő politikai akarata meghatározó lesz a tárgyalás sikerének szempontjából. Az Európai Unió, amely vállalta, hogy 2030-ra 40 százalékkal csökkenti az üvegházhatású gázok kibocsátását, már vezető szereplő. A visegrádi négyek (V4) államainak meghatározó szerepük van a régióban. Az elmúlt 25 évben az európai átlagot meghaladó mértékben csökkentették az üvegházhatású gázok kibocsátását, egyidejűleg megvalósítva a gazdasági növekedést és a légkör terhelésének csökkentését. Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású gazdaságra való átállás folytatása további kihívást, s egyben lehetőségeket jelent számukra.
A párizsi konferenciához mindenki szerepvállalására szükség lesz, legyen szó állampolgárról, vállalatról vagy civil szervezetről. Minél jobban tudatosítjuk és megértjük az éghajlatváltozás következményeit és a szükséges pályamódosítás tétjeit, annál több az esélyünk arra, hogy eredményesen lépjünk fel.
Ezeket a kérdéseket a From Lima to Paris : climate change stakes and opportunities in the EU and the V4 region című, május 26-án a Francia Intézetben megrendezendő konferencián vitatják meg. A konferencián többek között részt vesz Magyarország köztársasági elnökének képviseletében Kőrösi Csaba, a Francia Köztársaság elnökének képviseletében Marie-Hélène Aubert, és a visegrádi csoport országainak képviselői.
Kapcsolat: cop21@inst-france.hu, adelinda.ujvari@diplomatie.gouv.fr
A konferencia résztvevői:
Marie-Hélène Aubert 2012 májusa óta a francia köztársasági elnök nemzetközi környezetvédelmi és klímaügyi tárgyalásokkal megbízott tanácsadója. Környezetvédőként, illetve 1990 és 2008 között a Zöld Párt tagjaként a Centre régió regionális képviselője (1992-1998), az Eure et Loir 4. választókerület képviselője (1997-2002), a Nemzetgyűlés alelnöke (2001-2002), a Külügyi Bizottság és az Európai Unió Delegációjának tagja, majd európai parlamenti képviselő (2004-2009), az Európai Parlament Földművelésügyi, Vidékfejlesztési, Halászati és Fejlesztési Bizottságának tagja.
Kőrösi Csaba a Köztársasági Elnöki Hivatal Környezeti Fenntarthatóság Igazgatóságát vezeti. Előtte az ENSZ Közgyűlés alelnöke, Magyarország állandó ENSZ képviseletének nagykövete és az ENSZ fenntartható fejlődési célokat kidolgozó kormányközi tárgyalásainak (nyitott munkacsoportjának) társelnöke volt.
Lukács Ákos a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Klímapolitikai Főosztályának vezetője. Közgazdász, a Gödöllői Szent István Egyetem egykori diákja és kutatója, amelynek Klímairodáját is irányította és részt vett egy, az üvegházhatású gázkibocsátást és a szénlábnyomot kutató program létrehozásában.
Michel Rentenaar a holland külügyminisztérium klímaügyi, energetikai, környezetvédelmi és vízügyi igazgatóhelyettese. Ezt megelőzően a NATO Szövetséges Erők legfelsőbb parancsnokának tanácsadójaként az iraki és afganisztáni katonai missziók politikai tanácsadója, illetve Egyiptomban, Jemenben, Libanonban, palesztin területeken, Ugandában és a Kongói Demokratikus Köztársaságban töltött be posztokat.
Tomasz Terlecki az Európai Klíma Alapítvány Közép- és Kelet Európa programjának igazgatója, amely a klímapolitikán és a szénmentes gazdaságra való átálláson dolgozó civil szervezet.
Bartus Gábor a Budapesti Műszaki Egyetem Környezetgazdasági Tanszékének professzora és a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanács titkára. Ennek a Magyar Országgyűlés elnöke által elnökölt és gazdasági érdekcsoportok, minisztériumok, egyházak, kisebbségek és egyetemek képviselőiből álló tanácsadó szervezetnek a célja, hogy végigkísérje a magyar cégeket a „fenntartható” átmenet felé.
Julia Michalak az európai kérdésekkel foglalkozó lengyel agytröszt, a demosEUROPA klíma- és energiaügyi szakértője, illetve a „2050 Low-carbon Poland” projekt nagykövete. A demosEUROPA előtt Julia Michalak a Climate Action Network Europe elnevezésű civil szervezet, illetve a Greenpeace Lengyelország munkatársa volt.
Pató Zsuzsanna a Corvinus Egyetem Regionális Energiagazdasági Kutatóközpontjának (REKK) kutatója, szakterülete az éghajlatvédelem, az energiahatékonyság és a megújulóenergia-szabályozás.
Pavel Zamyslicky a cseh környezetvédelmi minisztérium klímaváltozási főosztályának vezetője.
Tomaj Zsófia Magyarország Állandó ENSZ Képviseletének volt diplomatája, a fenntartható fejlődési célokat kidolgozó ENSZ kormányközi tárgyalások magyar társelnöki csoport koordinátora.
Olajos Péter egykori európai parlamenti képviselő, a Green Player Consulting ügyvezető igazgatója.
Pavel Antonov a BlueLink.net társalapítója és az Open Space Research Centre tagja.
Bauer Zsolt a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) kommunikációs vezetője.
Szigeti Bonifert Márta a Regionális Környezetvédelmi Központ (REC) ügyvezető igazgatója és a Hungarian Business Leaders Forum tagja.
