A napsütéstől a geotermikus energián át a biomasszáig sok mindennel lehetne fűteni épületeinket, hiszen a megújuló energiaforrásokkal viszonylag jól ellátott Magyarország, de egyelőre kevesen élnek a lehetőséggel. A politikai akarat és az átgondolt fejlesztéspolitika hiánya okolható ezért.
Elkészült az ENERGIAKLUB hiánypótló tanulmánya, amely az „elhanyagolt óriásként” emlegetett megújuló alapú hőtermelés lehetőségeit járja körül. A „Megújuló energiaforrásokra alapozott hőtermelés lehetőségei Magyarországon” című részletes elemzés az alkalmazható technológiáktól a jogszabályi háttéren át a támogatáspolitikáig mutatja be a hazai és a nemzetközi helyzetet, számtalan jó példát is körüljárva.
Az Európai Unió tagállamaiban a bruttó végső energiafelhasználás közel felét fűtési-hűtési célra fordítjuk. A megtermelt hő egyelőre nagyrészt fosszilis energiahordozók átalakításából származik, ami nagyban hozzájárul az antropogén eredetű üvegházhatású gáz-kibocsátáshoz. Magyarország hőtermelésében jelenleg tíz százalékot töltenek be a megújulók, pedig a hazai természeti adottságok alapján ennek többszöröse is lehetséges volna.
A magyarországi megújuló alapú hőtermelésben rejlő lehetőségekről készült tanulmányban komplex energetika támogatásokat és ösztönzőket javasol az Energiaklub Szakpolitikai Intézet Módszertani Központ – közölte a tanulmány egyik készítője, Csanaky Lilla projektvezető. A tanulmányban az európai támogatási rendszerek összehasonlítása alapján készítettek javaslatokat, amiben hangsúlyozzák, hogy ebben elsősorban a stabilitásra és következetességre kell törekedni.
A tanulmány elsősorban döntéshozóknak készült azzal a céllal, hogy a támogatási forrásokat a leghatékonyabban használják fel.
A megújuló hőtermelés nemzetgazdasági hatásai közül az energia függőség csökkenését emelte ki Csanaky Lilla amellett, hogy ez a vidékfejlesztés húzóágazata lehet. A társadalmi hatások között pedig a munkahelyteremtést említette. Ezen belül a biogáz üzemek lehetnek a legnagyobb foglalkoztatók.
A lehetőséget taglalva a tanulmány ismerteti, hogy a geotermiában különösen jók a magyarországi adottságok: évi 60 petajoule lenne, míg jelenleg mindössze 4 petajoule-nyi hasznosul. Kiválóak az agroökológiai adottságok is.
Biomasszából – a szakértői becslések szerint – évi 145-328 petajoule energiát lehetne előállítani, ugyanakkor a nemzeti cselekvési terv (ncst) évi 50 petajoule-t irányoz elő 2020-ra. A hőszívattyúk tekintetében évi több száz petajoule az elméleti potenciál, az ncst pedig évi 6 petajoule-lal számol.
A napenergia lehetőségeinek kihasználására az ncst 2020-ra évi 3,43 petajoule-t irányoz elő, ami 1,5 millió négyzetméter napkollektort jelent. A Magyar Energia Hivatal tájékoztatása szerint 2010-ben Magyarországon az energiatermelés mennyisége 460,6 petajoule volt, s ebből a megújuló – a vízi-, a szél, a biomassza és az egyéb megújuló energiatermelés 84 petaloule-t tett ki.
