A vonatleállítások tovább súlyosbítják az államháztartás és a nemzetgazdaság helyzetét, valamint a környezet állapotát – állapította meg a Levegő Munkacsoport abban a levélben, amelyet Völner Pálnak, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infrastruktúráért felelős államtitkárának juttatott el.
Amint a minisztérium közleményében olvasható, „8-8,5 százalék közötti kapacitáscsökkentés várható a vasúti menetrend április 15-i változásában”. Ez több mint 400 vonat leállítását jelenti. A minisztérium ezzel az intézkedéssel éves szinten mintegy 12 milliárd forint megtakarítást vár.
Tanulmányok sora mutatta ki, hogy a közúti közlekedés világszerte nem fizeti meg mindazt a költséget, amelyet okoz. A Levegő Munkacsoport számításai szerint Magyarországon az állam évente mintegy 3000 milliárd forinttal támogatja a közúti közlekedést, azaz ennyivel többet fordít rá, mint amennyi bevétele származik belőle. A közlekedéshez szükséges infrastruktúra megépítésén és fenntartásán túl ez az összeg tartalmazza a környezeti és egészségi károk költségeit, valamint a közúti közlekedéssel kapcsolatos adócsalás és adóelkerülés miatt kieső összegeket. Bár mindezt a minisztérium is elismerte, azonban azt nyilvánvalóan nem vette számításba, hogy a vonatritkítások következményeként ez a támogatás óhatatlanul megnövekszik – méghozzá sokkal nagyobb mértékben, mint amennyit az állam megtakarít a vasúton való „takarékoskodással”.
A környezetkímélőbb közlekedési mód visszaszorítása ugyanis a közúti közlekedés használatát ösztönzi, ami azt eredményezi, hogy megnövekednek az egészségügyi kiadások és a munkából kiesett napok száma, megszaporodnak a forgalmi dugók, súlyosbodik az energiaimport-függőségünk, több lesz az adócsalás és az adóelkerülés, valamint még inkább leromlanak – az egyébként is sok helyütt katasztrofális állapotban lévő – útjaink. A közúti közlekedés piacellenes előnyben részesítése tovább rontja a vasúti közlekedés versenyképességét, így annak fenntartása az eddiginél is nagyobb támogatást fog igényelni.
A Levegő Munkacsoport megdöbbentőnek tartja, hogy a mindenkori kormányok folyamatosan a vasút visszaszorításától várják az államháztartás és a nemzetgazdaság helyzetének javítását, miközben elsiklanak afölött, hogy a közúti közlekedés egy nagyságrenddel több támogatásban részesül, mint a vasúti. A civil szervezet sürgeti, hogy a kormány vonja vissza a vonatritkítási terveit, és mielőbb számolja fel a közúti közlekedés közvetlen és közvetett állami támogatását (erre a Levegő Munkacsoport már számos konkrét javaslatot tett). Ily módon lehet elérni a kívánt célokat, mindenekelőtt az államháztartási hiány csökkentését, valamint a nemzetgazdaság és környezet állapotának – és így a lakosság egészségének – a javítását.
Kapcsolódó anyagok:
